látogató számláló

A Men in Black 3-ról...

Kötelező olvasmány a Sötét zsaruk rajongóinak. Információkat találsz benne a harmadik filmről és annak készítéséről, résztvevőiről.

A film magyar hangjainak listáját itt találod.

J (Will Smith) és K (Tommy Lee Jones) ügynökök ismét köztünk járnak a Men In Black – Sötét zsaruk 3.-ban. J sok megmagyarázhatatlan dolgot látott már, de semmi, még az idegenek sem tudják úgy összezavarni, mint karót nyelt, mogorva partnere. Ám amikor K élete és a bolygónk sorsa forog kockán, J ügynök visszamegy az időben, hogy rendbe tegye a dolgokat. J rájön, hogy tele titkokkal a világegyetem, amiket K soha nem mondott el neki – titkokkal, melyek feltárulnak előtte és új partnere, a fiatal K (Josh Brolin) előtt, akivel arra szövetkeznek, hogy megmentsék az idős K-t, valamint a hivatalt és az emberiség jövőjét.

A PRODUKCIÓ

„A Men in Black-filmek J és K ügynök kapcsolatáról szólnak valójában – mondja Will Smith. – Ez a film közel hozza őket egymáshoz, hozzánk, megmutatja a kapcsolatuk erejét és eredetét. Egy ideje megvan már ez az ötlet – megvolt már a második rész előtt –, de idő kellett, hogy megérjen.”

Már 10 év telt el azóta, hogy a feketeruhás férfiak megvédték a Földet a világ söpredékétől, és a filmesek azóta sem tettek le arról, hogy legyen harmadik rész, de ahogy Smith mondja, kissé tartottak tőle, hogy az csak egy amolyan harmadik film lesz. „De eljött az a pont, amikor mind úgy éreztük, hogy összeállt egy lenyűgöző és eredeti, friss történet, ami nem csupán az előzőek majmolása” – teszi hozzá Smith.

A maga részéről Will Smith nagyon izgatott volt, hogy újra belebújhat a sötét öltönybe, és felteheti a fekete napszemüveget. J ügynök az egyik kedvenc karaktere, és régóta vágyott rá, hogy újra belebújjon a szerepbe s a ruhákba. „Nagyon ütős a fekete öltöny – mondja. – Belebújsz, felteszed a napszemüveget, és azonnal ott érzed magad a Men In Black világában. Olyan ez, mint egy gyermekkori fantázia – olyan dolgokat tudsz, amit a többi ember nem, és neked van a legfontosabb dolgod a világon. Hét éves gyerekké válok, amikor abba a fekete öltönybe bújok.”

Tommy Lee Jones hasonlóképpen lelkesedik a mogorva K ügynök szerepéért. „Minden nap boldoggá tesz, amikor együtt dolgozunk Will Smith-szel és Barryvel. Csodálatos velük dolgozni” – mondja.

A Men In Black – Sötét zsaruk 3.-ban a filmesek visszamentek az időben – vissza az eredeti karakterekhez, a kapcsolatuk kezdetéhez, hogy arra tudjanak összepontosítani, mik lehetnek azok a kulcsfontosságú elemek, amik távol tartották őket egymástól az elmúlt 15 évben, valamint választ találjanak arra, hogyan lehet feloldani ezt a konfliktust. A választ J ügynök találja meg, amikor visszamegy az időben.

„Azt akartuk, hogy a film egyszerre legyen ismerős és más, mint az előzőek – mondja Barry Sonnenfeld, aki mindhárom Men In Black-filmet rendezte. – Ami ismerős, az a karakterek, a címszereplők hivatala és az, hogy ők kicsodák. Azt akartuk, hogy Will Smith és Tommy Lee Jones újra együtt legyenek. De valami újat és izgalmasat is szerettünk volna, és ezt az időutazás motívumban leltük meg.”

„A film kezdetén J és K partnerek – de nem sokat tudnak egymásról az együtt töltött idő ellenére – mondja Walter F. Parkes producer. – A történet kezdetén Z (a MIB főnöke) nem régen halt meg, és K tartja a gyászbeszédet, amiből szinte semmi nem derül ki Z-ről. Ez annak ellenére így van, hogy állítólag Z volt a legjobb barátja. J méltán csodálkozik rá, hogy ennyi év után ő sem tud semmit arról az emberről, akivel együtt dolgozik. Ezen alapszik a történetünk. Ez az esemény egybe esik az egyik idegen, Vadállat Borisz elmenekülésével, akit K 40 évvel korábban, 1969-ben fogott el, és aki most visszatér, hogy bosszút álljon K-n.”

Bosszúja lényege: Borisz visszaugrik az időben 1969-be, és megöli a fiatal K-t. 2012-ben mindenki úgy emlékszik, hogy K meghalt 40 évvel ezelőtt az akcióban, egyedül J tudja, hogy valójában mi történt a társával. Hogy megmentse K-t, J követi Boriszt vissza a múltba. Ennek köszönheti, hogy sokkal többet tud meg partneréről, mint addig. „J, miközben a megmentésén fáradozik, nagyszerű lehetőséget lát K titkainak megismeréséhez, úgy gondolja, rájön végre, K mitől olyan mogorva és zárkózott – mondja Sonnenfeld. – És ahogy visszatekint, látja, hogy a fiatal K nyitott volt, barátságos és érdeklődő.”

Az 1969-es K-t Josh Brolin játssza, aki ravasz és intelligens ebben a szerepben. „Sorban forgattuk a jeleneteket. Az elsőben Tommy alakítja K-t, aztán következik Josh, és csak a forgatás utolsó hetében tér vissza Tommy – mondja Sonnenfeld. – Ami számomra elképesztő volt, hogy úgy éreztem, mintha egy embert rendeznék, nehéz volt megmondani, mikor ért véget Tommy szerepe, és mikor kezdődött Josh-é. Nem Tommyt vagy Josh-t rendeztem, hanem egész egyszerűen csak K-t.”

„Az első filmet vagy 45-50-szer láttam. Komolyan, nem túlzok – mondja Brolin. – Nagy rajongója vagyok Tommy és Will kettősének. Tommy hangjának van egy olyan lejtése, ami tipikusan a Men In Blackhez kötődik. Teljesen más, mint ahogy az életben beszél. Csak hallgattam, hallgattam, amíg el nem kezdtem vele álmodni. Nem tudom, végül sikerült-e jól megcsinálnom. A barátaim szerint igen.”

Természetesen, bár a film a karakterek kapcsolatának feltárásával foglalkozik, azért nem egy súlyos, nehéz dráma. Ez a Men In Black, ami azt jelenti, hogy furcsa lényeket, hihetetlen szerkentyűket kell felvonultatnia, és mindemellett mulatságosnak lennie. Mindezek együtt ellenállhatatlan saját hangot adnak a filmnek, amitől ez más, mint bármelyik másik mozi. Sonnenfeld szerint a film tónusának kulcsát az adja, hogy mindenki abszolút őszintén és egyenesben játszik – és ettől tényleg rendkívül vicces lett a film. „Azt akartam, hogy a jelenetek viccesek legyenek, de ez őszinteségből fakadjon, ne pedig az látsszon, hogy a színészek próbálnak viccesek lenni – magyarázza. – Nem akartam sem a zeneszerzőnek, sem az operatőrnek, filmeseknek azt mondani, hogy ez egy komédia lesz, mert akkor komikus lett volna a zene, meg a többi. Úgy gondoltam, ha körbe tudok járni egy abszurd helyzetet valóságosan, akkor az magától is hatalmas komédia lesz.”

Parkes szerint Bakernek, az űrlények kitalálójának volt az az ötlete, hogy az idegeneknek kicsit mókás legyen a külsejük. „Egyik nap megérkezett és azt mondta, ’Mi lenne, ha a szörnyecskék 1969-ben amolyan hatvanas évekbeliek lennének, retro-futurisztikus szörnyek, amik az akkori kollektív emlékezetet tükröznék, és adnának egy kis ártatlan beütést a sci-finek?’ Csak egy bájos ötlet, de mindenki odáig volt érte.”

„Az idegenek alakja szépen formálódott, csodálatos humorérzékük lett, találékonyak voltak, ami alkalmassá tette őket arra, hogy ebben a világban létezzenek” – mondja Smith.

A film igényeinek megfelelően Baker és Ralston közt szoros együttműködés alakult ki. Mindkettő legenda a maga területén, a sminkelésben és a vizuális effektekben, és ismerik egymást tinédzser koruk óta.

A két területet pedig végül Barry Sonnenfeld rendező fésülte össze. Josh Brolin mondja: „A Men In Black elképzelhetetlen Barry nélkül. Ő adja a stílusát, az energiáját. Nem lehetett volna nála tökéletesebb rendezőt felkérni ezekre a filmekre. Nézed őt, ahogy rendezi a jeleneteket, és látod, hogy minden zsigerével benne van.”

„Barrynak kifinomult a vizuális érzékenysége – mondja Rick Baker. – De talán a legjobb képessége rendezőként, hogy nyitott a körülötte lévők ötleteire. Hisz az embereiben, tudja, hogy jók, tehetségesek, és igazán kíváncsi a véleményükre.”

MR. SMITH ÉS MR. JONES TALÁLKOZÁSA MR. BROLINNAL

Amikor J ügynök visszamegy 1969-be, kapcsolatba kerül társa 25-30 éves fiatal kiadásával, az ifjú K-val. A filmesek Jones alakítására építették Josh Brolin karakterét, és pontosan úgy ábrázolták, ahogy az idős K nézhetne ki és viselkedhetne ennyi idősen.

„Sokszor hallani, hogy egy producer azt mondja, ’Nos, ha nem találtuk volna meg ezt vagy azt a színészt, nem lett volna ekkora sikerünk’. Ez soha nem volt igazabb, mint Josh esetében – mondja Walter F. Parkes producer. – Találsz egy képet a fiatal Tommy Lee Jonesról, és összehasonlítod Josh-sal, akinek a haját a korai 70-es évek stílusában vágtuk le, és elképesztő, amit látsz! Tökéletesen hasonlítanak egymásra. De persze ez nem csak a külsőségekről szól. Josh-nak Tommyt kellett adnia, de mivel a bőrébe nem tud belebújni, értelmeznie kellett a figurát. Azt hiszem, az ő alakítása a film egyik legfinomabb színészi játéka.”

„Will és Tommy ikonikus páros – mondja Brolin. – És ez nem működik, ha harmadik színész kerül a képbe. De amikor elmondták, mi lesz a szerepem, hogy kerülök a sztoriba – hogy J visszamegy 1969-be, és nekem a fiatal K-t kell alakítanom, akkor gondolkodás nélkül belementem, mert ezt a szerepet nagyon szerettem volna eljátszani.

Részese lenni ennek a produkciónak őrülten jó dolog – folytatja Brolin. – Amikor olyan nagyszerű mozit látsz, mint a Men In Black, és te is a közönséghez tartozol, azt gondolod, ’Vao, én is ott akarok lenni a vásznon azokkal a srácokkal.’ És akkor egyszer csak megteheted! Olyan ez, mint a lottó ötös. Amikor felvettem azt az öltönyt, az volt a legszürreálisabb dolog a világon, mert úgy éreztem magam, mint Superman.”

ÁLLATI ÖSZTÖNÖK

A rosszfiú Vadállat Borisz szerepére a filmesek Jemaine Clementet választották. Walter F. Parkes, aki korábban már dolgozott vele, mondta, hogy Clement mind külsőleg, mind színészi képességeit tekintve tökéletesen alkalmas. „Ami leginkább meglepett a teljesítményében, hogy egyszerre tud ijesztő, művelt, értelmes, vicces és sármos lenni, egyszóval mindent hoz, aminek benne kell lennie Borisz figurájában” – mondja Sonnenfeld.

Hogy hogyan csinálta? Sonnenfeld szerint evidencia, hogy Clement nem evilági. „Jemaine-nek szörnnyé kellett válnia, és napi 4 órát kibírni a maszkjában, de ő nem panaszkodott, vidáman és kedvesen viselte minden áldott nap a megpróbáltatásokat” – mondja a rendező.

A szerep kedvéért Clement modoros angolsággal beszélt és borzalmasan nevetett. „A nevetése a forgatókönyvbe is meg van írva, mint szörnyű torokhang, én csak próbáltam megcsinálni azt, ahogyan leírták – mondja. – Az első ember, akivel találkozik, amikor a Földre kerül, kineveti őt. A nevetés pedig olyan hang, amit előtte soha nem hallott. Így aztán, hogy bevegyék, hogy az emberek közé tartozik, megtanul nevetni. Csak elég rosszul.”

A film egy pontján a 2012-es Borisz találkozik az 1969-es Borisszal. „Ez trükkös – mondja Clement. – Elég kemény emlékezni a jelenetek pontos menetére. Saját magammal játszottam, és nem csak emlékezni kellett mindkét felem mondataira, gesztusaira, de a jelenetek elég gyorsak, és előfordult, hogy bele kellett vágnom saját szavamba. Magamra kellett reagálni egész idő alatt.”

Michael Stuhlbarg alakítja Griffint, a jövőbelátó földönkívülit. Ő olyan srác, aki mindent alulról, felülről és oldalról néz minden helyzetben, hiszen több lehetséges valóságban él egyszerre, és próbálja kitalálni, hogy a sok közül éppen melyikben van. „Ő lesz a segítőnk az üldözésben, hiszen meg tudja mondani, hogy legközelebb hol fogjuk megtalálni, akit keresünk.”

Griffin gyorsan beszél, talán túl gyorsan is ahhoz, hogy J és K mindent megértsen. „Barrynak különös elképzelése volt arról, hogy mit akar tőle – magyarázza Stuhlbarg. – Griffin szorong és nyugtalan attól, milyen helyzetben találja magát. Olyan gyorsan beszél, ahogy csak tud, mert végigéli az összes valóságot, amit lát, és mindig próbál visszaemlékezni, hogy mi is történt , nehogy megint rosszul végződjenek a dolgok.”

Emma Thompson alakítja O-t, a MIB új főnökét, aki átvette az irányítást Z halála után. „Az egyetlen szempont, ami alapján Z-hez hasonlítható, hogy örökölte az ingerlékenységét” – viccelődik Thompson.

Thompson azt mondta, hogy megtalálni a megfelelő hangot a szerephez, sok munkával és furfanggal járt. „Ő nagyon súlyos személyiség, miközben elég vicces is. Néha rendkívül érzelmes, majd hirtelen váltással, bekeményedik. Szerencsére sok komédiában dolgoztam, amik megfelelő képzést jelentettek, így nagy élvezet volt ez számomra, minden nehézsége ellenére.”

A PRODUKCIÓRÓL

A rosszfiú Vadállat Borisz szerepére a filmesek Jemaine Clementet választották. Walter F. Parkes, aki korábban már dolgozott vele, mondta, hogy Clement mind külsőleg, mind színészi képességeit tekintve tökéletesen alkalmas. „Ami leginkább meglepett a teljesítményében, hogy egyszerre tud ijesztő, művelt, értelmes, vicces és sármos lenni, egyszóval mindent hoz, aminek benne kell lennie Borisz figurájában” – mondja Sonnenfeld.

Hogy hogyan csinálta? Sonnenfeld szerint evidencia, hogy Clement nem evilági. „Jemaine-nek szörnnyé kellett válnia, és napi 4 órát kibírni a maszkjában, de ő nem panaszkodott, vidáman és kedvesen viselte minden áldott nap a megpróbáltatásokat” – mondja a rendező.

A szerep kedvéért Clement modoros angolsággal beszélt és borzalmasan nevetett. „A nevetése a forgatókönyvbe is meg van írva, mint szörnyű torokhang, én csak próbáltam megcsinálni azt, ahogyan leírták – mondja. – Az első ember, akivel találkozik, amikor a Földre kerül, kineveti őt. A nevetés pedig olyan hang, amit előtte soha nem hallott. Így aztán, hogy bevegyék, hogy az emberek közé tartozik, megtanul nevetni. Csak elég rosszul.”

A film egy pontján a 2012-es Borisz találkozik az 1969-es Borisszal. „Ez trükkös – mondja Clement. – Elég kemény emlékezni a jelenetek pontos menetére. Saját magammal játszottam, és nem csak emlékezni kellett mindkét felem mondataira, gesztusaira, de a jelenetek elég gyorsak, és előfordult, hogy bele kellett vágnom saját szavamba. Magamra kellett reagálni egész idő alatt.”

Michael Stuhlbarg alakítja Griffint, a jövőbelátó földönkívülit. Ő olyan srác, aki mindent alulról, felülről és oldalról néz minden helyzetben, hiszen több lehetséges valóságban él egyszerre, és próbálja kitalálni, hogy a sok közül éppen melyikben van. „Ő lesz a segítőnk az üldözésben, hiszen meg tudja mondani, hogy legközelebb hol fogjuk megtalálni, akit keresünk.”

Griffin gyorsan beszél, talán túl gyorsan is ahhoz, hogy J és K mindent megértsen. „Barrynak különös elképzelése volt arról, hogy mit akar tőle – magyarázza Stuhlbarg. – Griffin szorong és nyugtalan attól, milyen helyzetben találja magát. Olyan gyorsan beszél, ahogy csak tud, mert végigéli az összes valóságot, amit lát, és mindig próbál visszaemlékezni, hogy mi is történt , nehogy megint rosszul végződjenek a dolgok.”

Emma Thompson alakítja O-t, a MIB új főnökét, aki átvette az irányítást Z halála után. „Az egyetlen szempont, ami alapján Z-hez hasonlítható, hogy örökölte az ingerlékenységét” – viccelődik Thompson.

Thompson azt mondta, hogy megtalálni a megfelelő hangot a szerephez, sok munkával és furfanggal járt. „Ő nagyon súlyos személyiség, miközben elég vicces is. Néha rendkívül érzelmes, majd hirtelen váltással, bekeményedik. Szerencsére sok komédiában dolgoztam, amik megfelelő képzést jelentettek, így nagy élvezet volt ez számomra, minden nehézsége ellenére.”

AZ IDEGENEK

Rick Baker leleményes (és Oscar-díjas) földönkívüli lényei elengedhetetlen részét képezik a Men In Black-filmeknek, így érthető, hogy a legendás tervező a harmadik részben is visszatér. Baker számára a Men In Black-filmekben dolgozni különleges kiteljesedést jelent, mivel ezek a filmek megkövetelik, hogy szabadjára engedje a fantáziáját. „Vannak filmek, amikben öregíteni kell a szereplőket. Másoknál hamis testrészek és fejek kellenek. A Men In Black-filmekben szinte minden van, a valódi sminkektől a számítógép által generált dolgokig. Végül is több száz földönkívüli szerepel a filmekben, és mindnek külön történetet kellett kreálni.”

A látványtervező Bo Welch mielőtt véglegesítette a látványterveit, megnézte Baker alkotásait, hogy passzoljanak egymáshoz. „Ő fantasztikus idegeneket tervez és én olyan környezetet akartam köréjük, ami kiemeli őket – magyarázza. – Nagyon következetesen alkalmaztunk mindent, formákat, színeket. Mert fontos, hogy a lényeket a maguk „valóságában” csodálhassuk.”

Az 1969-es földönkívüliekre Bakernek az volt az ötlete, hogy „retro” jegyében szülessenek meg, vagyis az 1969-es sci-fik ihlették őket. „Már az első Men In Black-filmben is az volt a nagy kihívás, ami a többinél is, hogy a idegenek olyanok legyenek, amilyeneket nem láttunk soha előtte – mondja Baker. – Ehhez nagyszerű ötletet adtak nekem a filmesek. Olyan karaktereket alkottunk, amiket már láttunk valahol, csak mi sokkal jobb kiadásban készítettük el őket. Képzeljük el, hogy a fiúk, akik a szörnyes mozikat készítették az 50-es, 60-as években, valóban láttak valódi szörnyeket, és ezen alapultak a terveik. Megtetszett nekünk ez az ötlet. Ezért élveztem annyira ezt a filmet, a saját verziómat beoltani klasszikus sci-fis szörnyekkel, ez nagyon szórakoztatott.”

Természetesen Baker tervezte az idegenek vezérét, a rossz fiú Vadállat Boriszt, akit Jemaine Clement alakít. Baker tervezett neki egy nagyon dögös motoros szerkót, olyan szemüveggel, amely mintha beágyazódna mélyen Borisz szemüregébe. „Egészen mássá alakítottam Jemaine-t, mint amilyen ő valójában – mondja Baker. – Ő igazából valódi úriember, ám a szerkójában nagyon fenyegető, bár a nők szerint közben rendkívül szexi.”

„Amikor először bementem hozzá, Rick Baker leültetett, és azt kérdezte, hogy nem vagyok-e klausztrofóbiás – emlékezik nevetve Clement. – Kérdéseivel talán kicsit meg akart ijeszteni, ami sikerült is neki. Még olyat is mondott, hogy sokan, akik a sminkes trükköket készítik, még csak egyszer csináltak ilyet életükben.” Erre az ijesztgetésre jó oka volt, ugyanis Clement az első forgatási napján 8 órát ült a sminkes székben (amiből aztán napi 4 óra lett, miután belejöttek a munkába a sminkesek.)

Természetesen nem mindenki földönkívüli a filmben. Christian Tinsley sminkmesternek például az volt a dolga, hogy Josh Brolin kicsit jobban hasonlítson Tommy Lee Jonesra. Aztán Bakernek át kellett változtatnia Bill Hadert Andy Warhollá. „Nagyon élveztem azt a pár napot, amit Bill-lel töltöttem, miközben a sminkjén dolgoztam, mert kiderült, hogy ugyanazokat a filmeket szeretjük, és nagyon jókat beszélgettünk – mondja Baker. – És hát, nagy rajongója a munkáimnak, így tudta, mire számíthat, amikor a székembe ült.”

Úgy tűnik, amikor Baker a Men In Black-filmeken dolgozik, olyan, mint egy gyerek, aki imádja a vicceket. „Emma Thompson mondta nekem, hogy az egyik, ami az első két Men In Black-filmben tetszett neki, hogy az idegenek bár fontos részei a filmnek, mégsem ők a főszereplők. Szerintem, az cool, hogy a földönkívülieket az emberek csak negyedik vagy ötödik körben látják meg. Például Coney Islanden van olyan, hogy egy lény pinballozik valahol hátul. De csak ha nagyon figyelsz, akkor fedezed fel.”

AUTÓK ÉS FEGYVEREK

„A Men In Blackben autók mindig nagyon coolak” – mondja Sonnenfeld, vagyis kellett találni egy 1969-es modellt, ami méltó a színvonalhoz. Ez lett a Ford Galaxy. „Nemcsak ikonikus a megjelenése, hanem Galaxynak hívják, ami abszolút passzol a filmünkhöz.” Welch folytatja: „Kétajtós változattal dolgoztunk, mert az jobban néz ki szerintem a négy ajtósnál. Impozáns a hátulja, tökéletesen idézi számomra az űrutazást.” Persze nemcsak ezen járja J és K az 1969-es New Yorkot, hanem monocikliken, forgó üléses egykerekűeken.

A monocikli az egyetlen esélyük, hogy felvegyék a versenyt Borisszal, akinek félelmetes a vezetési stílusa. „Olyan járművet szerettünk volna, ami illeszkedik az 1969-es motoros kultúrába, de Borisz megjelenéséhez is illik” – mondja Welch.

A MIB univerzum egy másik integráns eleme a számtalan kütyü és fegyver, amit az ügynökök használnak. És most megláthatjuk ezek prototípusát az 1969-es jelenetekben.

Például a memóriatörlő neutralizáló 2012-ben kicsi, vékony tárgy. Ezzel szemben az 1969-es változat egy egész szobát elfoglal a központban. „1969-ben is ugyanaz a formája, csak éppen százszor nagyobb – mondja Welch. – Mint minden, a technológia is változik, kisebb és tisztább az egész 2012-ben. 1969-ben még minden olyan nagy és nehéz, ám mégis gyönyörű. Az MRI inspirálta ezt az eszközt – folytatja Welch. – Bemész a gép egyik végén, és kijössz a másikon. A művelet hangos és rendkívül veszélyes, mivel új technológia, amelyet még csak most finomítanak.”

Harlocker csapata épített egy 6000 font súlyú, 18 láb hosszú és 14 láb magas szerkezetet, ami egyszerre egy embert tudott neutralizálni. „Azok a dolgok, amiket az 1969-es jelenetekhez készítettünk, nagy és nehéz. Ez elég vicces látvány” – mondja.

A film leghalálosabb fegyvere Boriszhoz kötődik. Clement fejtegeti: „Boris kezei közt állandóan ott van kis szolgája, akit ő csak „menyétnek” szólít. Ez egy szörnyű, ördögi teremtmény, mint egy tüzes sündisznó, halálos tüskékkel, amikkel általában homlokon lövi az embereket.”

A JELMEZEK

Nem lehet eltekinteni a MIB-filmek kapcsán az ikonikus fekete öltönyöktől, amiket Mary Vogt tervezett.

Azt gondolnánk, hogy egy fekete öltöny az egy fekete öltöny. De itt mindegyik öltönynek speciális feladata van. „Willnek és Joshnak egyenként mintegy 25 öltönyre van szüksége – mondja Vogt. – Ezek mindegyike más és más feladatot lát el. Vannak öltönyök, melyek becserkészéshez, vannak, amik bevetésekhez, vannak, amik lövöldözéshez használatosak.”

Ha a 25 öltöny soknak tűnik, nézzük Boris ruhatárát. „Neki minden tevékenységre más a ruhája – mondja Vogt. – És más 1969-ben meg 2012-ben, hogy a közönség képes legyen megkülönböztetni a két Boriszt.”

A VIZUÁLIS EFFEKTUSOKRÓL

A vizuális trükkjeiért ötszörös Oscar-díjas Ralston azt mondja, a film számos részlete hatalmas kihívást jelentett a vizuális effekt technikák elkészítésekor, a börtön megépítésétől a Holdon az Apollo 11 elindításáig. Ám a legnagyobb kihívást az jelentette számára, hogy alkalmazkodni tudjon Sonnenfeld rendezői stílusához. „Barrynak nagyon sajátos stílusa van – mondja Ralston. – Az ő filmjei nagyon jellegzetesek. A figuráinkat stilizálni kellett, hogy a saját világukat megjelenítsék, ám mindennek valóságosnak kellett hatnia, még olyankor is, ha valami hihetetlen történt.”

Jó példa erre az ugrálás az időben. Amikor J ügynök vissza akar menni 1969-be, leugrik a 77 emeletes Chrysler Building 61. emeletéről (ne próbáljátok ki otthon, gyerekek – J egy profi). „Ken és én álltunk a Chrysler Building tetején, hogy fotókat készítsünk” – mondja Redd. Lenézett a 61-ről, hogy milyen lenne onnan az utca kövén landolni, és arra gondolt, vajon mennyi időbe telne a valóságban, ha J ügynök leugrana. Kiderült, hogy pár másodpercig, csupán. „Ugyanakkor J ügynök igazából időutazást hajt végre, és nekünk azt kell bemutatni, hogy az milyen – mondja Redd. – Ha dinót látsz, tudod, hogy az őskorban vagy, de hogyan mutassuk be, hogy a 30-as évek nagy világgazdasági váláságának idején vagyunk, vagy hogy a II. világháború idejében? Olyan ikonikus eseményeket választottunk, melyek jellemzik az idősíkokat, melyeken áthatol J zuhanás közben. Azt hiszem az épület kb. 800 emelet magas, de ezt senki nem fogja észrevenni, mert művészileg úgy átalakítottuk az egészet. Hiszen a mi feladatunk művészekként és filmesekként, hogy olyan illúziót keltsünk, ami tényleg megtörténhetne akár a való világban is.”

Ralston egyike volt a legelsőknek, akik csatlakoztak Sonnenfeldhez, és a munka legvégéig szoros együttműködésben dolgozott szinte minden egységgel a gyártástól a vizuális effekteken át a mechanikus effektek kidolgozásáig. Például Bo Welch látványtervező tervezte a monociklit, amivel J és K közlekedtek Queensben 1969-ben, hogy elkapják Boriszt. Aztán a tervet átpasszolta Ralstonnak és Reddnek, akik a komputer grafikusaikkal megalkották a szerkezetet.

De talán nem volt szorosabb senki mással az együttműködése, mint Baker sminkes csapatával. „Rickkel 17 évesen találkoztunk először, egy reklámfilm forgatáson. Olyan, mintha öröktől ismerném, de még soha nem dolgoztunk együtt – mondja Ralston. – Végtelenül szórakoztató vele lenni és dolgozni.”

Az együttműködés a legegyszerűbb dolgokra is kiterjedt. „Soha nem tudtad, Barry melyik szörnyet emeli ki és mutatja közeliben – mondja Ralston. – Rick lényeit kiegészítettük pár aprósággal, például a szemmozgásait árnyaltuk, antennát illesztettünk rá vagy egy extra végtagot.” De Baker és Ralston Vadállat Borisz megalkotásában is együtt munkálkodott. „Ricknek volt egy nagyon cool ötlete, hogy a feje úgy nézzen ki, mintha rengeteg ujjból vagy karomból tevődne össze – magyarázza Carlston. – És amikor Boris igazán ideges lesz, vagy mérges, akkor ezek az ujjak kinyílnak, és mindenféle furcsaságot lehet látni a fejében. Rick hozta létre a lényt, de egész idő alatt folyamatosan konzultáltunk arról, miképpen lehetne ezt valóban megcsinálni.”

A legkidolgozottabb digitális felvétel a film csúcspontja, amikor J és a fiatal K nem egy, hanem két Boriszt is üldöz egy rakétakilövő állomáson át, mely az Apollo 11-et a Hold felé indítaná majd. A felvétel egy ikonikus esemény hűséges újraalkotása, egy olyan eseményé, amit mindenki százszor látott, de ami most a rendező kezében a saját történetével egészít ki. „A valóság nagyszerű, de néha unalmas tud lenni. A Men In Black-filmek felfokozott valóságot alkotnak, fantasztikus valóságot. A valósággal kezdtünk, aztán próbáltunk túllépni rajta, de közben a valóság látszatát meg akarjuk őrizni – mondja Redd. – Kellettek ikonikus képek az Apollo 11 kilövéséről, de a drámai hatás kedvéért változtatni is kellett rajtuk, más esetekben is. Például, hogy hány emelet van a toronyban, vagy mennyi füsttel jár az esemény, vagy hogy milyen messze van az óceánpart a rakétáktól.”

Redd szerint a rendező – az operatőrrel karöltve – nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az egyedülálló Men In Black-érzés létrejöjjön. „Barry forgatási stílusa – a nagy látószögű objektívek és a sok fény – teszi, hogy a filmben a humor mellett megvan a kellő feszültség és tempó.”

A SZÍNÉSZEK

WILL SMITH (J ügynök): A kétszeres Oscar-jelölt színész példátlanul sikeres karriert tudhat maga mögött, a televízióban, moziban, zenében. Legismertebb filmjei: Én, a robot (I, Robot), A Függetlenség Napja (Independence Day), a Men In Black – Sötét zsaruk filmek (Men in Black), Ali (Ali), ezért kapta első Oscar-jelölését, A boldogság nyomában (The Pursuit of Happyness) a másodikat, Hét élet (Seven Pounds), Kínzó közelség (Lakeview Terrace), Bad Boys – Rossz fiúk 1 és 2 (Bad Boys 1 & 2), A randiguru (Hitch), Legenda vagyok (I Am Legend), Hancock (Hancock), A karate kölyök (The Karate Kid). Több gyerekfilmnek adta a hangját, így például a Wild Wild West – Vadiúj Vadnyugatnak (Wild, Wild West), Cápamesének (Shark Tale). 1989-ben Grammyt nyert Legjobb Rap előadóként, majd további hármat bezsebelt még. Rengeteg humanitárius munkát végez, feleségével közös családi alapítványt hoztak létre, mely segíti az iskolai oktatást Amerika szerte, valamint Mozambikban támogatja az oktatást, árva ellátást, a HIV/AIDS felvilágosítást, az orvosi munkát. 2009-ben meg is kapta a Simon Wiesenthal Humanitárius Díjat.

TOMMY LEE JONES (K ügynök): az egyik legismertebb, legrutinosabb színész Hollywoodban. A Love Storyban (Love Story) debütált 40 évvel ezelőtt, majd azóta olyan filmek kötődnek a nevéhez, mint: Laura Mars szemei (Eyes of Laura Mars), A szénbányász lánya (Coal Miner’s Daughter), Viharos hétfő (Stormy Monday), JFK – A nyitott dosszié (JFK), Úszó erőd (Under Siege), A szökevény (The Fugitive), Ég és föld (Heaven and Eart), Az ügyfél (The Client), Született gyilkosok (Natural Born Killers), Kék ég (Blue Sky), Mindörökké Batman (Batman Forever), Men In Black – Sötét zsaruk 1 és 2 (Men In Black 1 & 2 ), Kettős kockázat (Double Jeopardy), A bevetés szabályai (Rules of Engagement), Űrcowboyok (Space Cowboys), Veszett vad (The Hunted), Az eltűntek (The Missing), Az utolsó adás (A Prairie Home Companion), Az elektromos ködben (In the Electric Mist), Amerika Kapitány: Az első bosszúálló (Captain America: The First Avenger). 1994-ben A szökevényben (The Fugitive) nyújtott alakításáért elnyerte a Legjobb mellékszereplő Oscar-díját, valamint Golden Globe-t is. 2007-ben az Elah völgyéért (Valley of Elah) Legjobb színésznek jelölték, és ugyanebben az évben eljátszotta az Oscar-díjas Nem vénnek való vidék (No Country for Old Men) főszerepét. 1995-ben rendezte első tévéfilmjét, a Régi jó cimborákat (The Good Old Boys), majd 2005-ben már producere és szereplője is a következőnek, a Melquiades Estrada három temetésének (The Tree Burials of Melquiades Estrada). Szerepel tévéfilmekben, játszik színházban.

JOSH BROLIN (fiatal K ügynök): az Oscar-jelölt színész mára Hollywood egyik vezető művésze, keresett a függetlenek és a nagy stúdiók világában egyaránt. Legismertebb filmje talán a 2008-as Milk (Milk), amiért Oscarra jelölték. De szerepelt még többek között A félszemű (True Grit), Tőzsdecápák – A pénz nem alszik (Wall Street: Money Never Sleeps), Nem vénnek való vidék (No Country fot Old Men), Amerikai gengszter (American Gangster), Grindhouse: Terrorbolygó (Grindhouse), Elah völgye (Valley of Elah), A tenger vadjai (Into the Blue), Árnyék nélkül (Hollow Man), Éjjeli őr a hullaházban (Nightwatch), Ember tervez (Best Laid Plans), A hangos revolverek városa (All the Rage), Mimic – A júdás faj (Mimic), Gyagyás család (Flirting with Disaster), Kincsvadászok (Goonies) filmekben. Producerként, rendezőként is debütált, játszik színházi előadásokban, televíziós produkciókban.

JEMAINE CLEMENT (Borisz): zenész, humorista, színész, aki számára nem idegenek a szokatlan karakterek. Az új-zélandi színész a legkülönfélébb projektekben vett részt színpadon, televízióban, rádióban és filmekben. Nálunk is ismert filmjei: Sas a cápa ellen (Eagle vs Shark), Visszanyal a plágium (Gentlemen Broncos).

MICHAEL STUHLBARG (Griffin) filmjei: Lincoln (Lincoln), A leleményes Hugo (Hugo), Lélekölő (Cold Souls), Hazugságok hálója (Body of Lies), A szürke zóna (The Grey Zone), Drágább a gyöngyöknél (A Price Above Rubies), és tévéfilmek: Ki ez a lány? (Ugly Betty), A hatalom hálójában (Damages), valamint Broadway szerepek, mint Kabaré (Cabaret), Athéni Timon (Timon of Athens).

EMMA THOMPSON (O ügynök): a világ egyik legismertebb színésznője. 1992-ben óriási szenzációt keltett Margaret Schlegel megformálásával a Szellem a házban (Howards End) című filmben, amiért elnyerte a Legjobb színésznőért járó Oscart, Golden Globe-t, a Los Angeles-i és New York-i filmkritikusok díját. 1988-ban debütált filmben, A nagy balek (The Tall Guy), majd három Kenneth Branagh-filmben: Meghalsz újra (Dead Again), Szilveszteri durranások (Peter’s Friends), Sok hűhó semmiért (Much Ado About Nothing). Jelölték még kétszer Oscarra, a Napok romjai (The Remains of the Day) és az Apám nevében (In the Name of the Fater) című filmekért. Filmjeiből néhány: Junior (Junior), Carrington – A festőnő szerelmei (Carrington), Téli vendég (The Winter Guest), A nemzet színe-java (Primary Colors), Értelem és érzelem (Sense and Sensibility), Szerelem második látásra (Last Chance Harvey), Felforgatókönyv (Stranger Than Fiction), Harry Potter és az azkabani fogoly (Harry Potter and the Prisoner of Azkaban) valamint a Harry Potter és a Főnix Rendje (Harry Potter and the Order of the Phoenix), Nanny McPhee – A varázsdada (Nanny McPhee), Igazából szerelem (Love Actually).

AZ ALKOTÓK

BARRY SONNENFELD (rendező): olyan nagy sikerű filmek kötődnek a nevéhez, mint: Addams Family – A galád család (Addams Family), Addams Family II (Addams Fammily Values), Men In Black – Sötét zsaruk 1 és 2 (Men in Black I & II), Szóljatok a köpcösnek! (Get Shorty), Wild Wild West – Vadiúj Vadnyugat (Wild Wild West), Egy kis gubanc (Big Trouble), Rumlis vakáció (RV). Operatőrként kezdte pályáját, a Coen testvérek első nagyjátékfilmjében, a Véresen egyszerűben (Blood Simple), majd az Arizonai ördögfiókában (Raising Arizona) és A halál keresztútjánban (Miller’s Crossing) folytatta. Ugyanígy operatőre volt a Dobjuk ki anyut a vonatból! (Throw Momma), a Harry és Sally (When Harry Met Sally) és a Tortúra (Misery) című filmeknek. Televíziós munkákat is végzett, executive producere volt Karen Sisco – Mint a kámfor (Karen Sisco), rendezője és executive producere volt a Maximum Bob (Maximum Bob) és a Halottnak a csók (Pushing Daisies) filmeknek. Egészen a közelmúltig szerkesztője volt az Esquire Magazinnak.

ETAN COEN (forgatókönyv): az egyik legkeresettebb komikus vénájú elme a szakmában. 2009-ben ő lett az Év Komédia Írója Montreálban. 19 évesen kezdte karrierjét, mikor ő írta a Beavis and Butthead (Beavis and Butthead) egyik epizódját, majd mivel az írása megtetszett a sorozat rendezőjének, további 3 éven át folytatta. Cohen miután lediplomázott a Harvardon, Los Angelesbe költözött, ahol producerként, íróként társ-producerként tevékenykedett, de mára kizárólag az írásra összpontosít. Nagyon termékeny, többek közt az alábbi filmekben dolgozott forgatókönyvíróként: Trópusi vihar (Tropic Thunder), Madagaszkár 2 (Madagascar: Escape 2 Africa).

LOWELL CUNNINGHAM (a képregény szerzője): szabadúszó író, első profi munkája a Men in Black képregény volt. Jelenleg is új képregényeken dolgozik. Egész életében nagyon érdekelték a sci-fik és a szokatlan jelenségek.

WALTER F. PARKES (producer) és LAURIE MacDonald (producer): férj és feleség páros, a két legaktívabb producerek manapság. Segítettek a DreamWorks létrehozásában, majd 2007-ben új, saját stúdiót alapítottak Parkes+MacDonald Image Nation néven. Többek közt a következő filmeknek voltak executive producerei vagy producerei: Gladiátor (Gladiator), Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind), Amistad (Amistad), Men in Black – Sötét zsaruk I és II. (Men in Black I & II), Különvélemény (Minority Report), Zorro álarca (The Mask of Zorro), Kapj el, ha tudsz! (Cath Me If You Can), Terminál (The Terminál), A kárhozat útja (Road to Perdition), A kör (The Ring), Majdnem híres (Almost Famous), A híres Ron Burgundy legendája (Anchorman: The Legened of Ron Burgundy), Collateral – A halál záloga (Collateral), Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), Komputerkémek (Sneakers). Összességében eddig 6 milliárd dollárt hoztak a filmjeik világszerte. Parkes maga háromszoros Oscar-jelölt, rendezésért, a Háborús játékok (WarGames) eredeti forgatókönyvéért, és az Ébredések (Awakenings) produceri munkájáért.

STEVEN SPIELBERG (executive producer): A filmes iparág egyik legsikeresebb és legbefolyásosabb szakembere. Háromszoros Oscar-díjas, minden idők legtöbb bevételeit hozó rendezője. Olyan kasszasikerek kötődnek a nevéhez, mint: Cápa (Jaws), E.T. – A földönkívüli (E.T. The Extre-Terrestrial), Indiana Jones-tetralógia (Indiana Jones), Jurassic Park (Jurassic Park). Első két Oscar-díját a Schindler listája (Schindler’s List) című filmért kapta, Legjobb Film és Legjobb Rendező kategóriában. A film összesen 7 Oscart zsebelt be. Harmadik Oscar-ját a Ryan közlegény megmentéséért (Saving Private Ryan) kapta Legjobb Rendező kategóriában. A film további négy Oscart nyert, valamint két Golden Globe-t és számos kritikai díjat. Számos filmje közül néhány: Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind), Bíborszín (The Color Purple), A nap birodalma (Empire of the Sun), Amistad (Amistad), Super 8 (Super 8), Tintin kalandjai (The Adventures of Tintin: Secret of the Unicorn). Nagyjátékfilmes debütálása a Sugarlandi hajtóvadászat (The Sugarland Express) volt.

G. MAC BROWN (executive producer): hosszú ideje dolgozik a filmgyártásban, és mára előkelő helyet foglal el a szakmában. Székhelye már 30 éve New York, gyönyörű filmeket adott a városnak, olyanokat, mint Az utolsó kijárat Brooklyn felé (Last Exit to Brooklyn), A szerelem hálójában (You’ve Got Mail), Könnyű altató (Light Sleeper), Egy asszony illata (Scent of a Woman), A hűtlen (Unfaithful), A tolmács (The Interpreter), A Tégla (The Departed), Ausztrália (Australia), Közellenségek (Public Enemies). Mindeközben olyan művészekkel dolgozott, mint Warren Beatty, James Tiback, Beeban Kidron, Sydney Lumet, Lasse Hallstrom és Frank Oz.

BILL POPE, ASC (operatőr): dolgozott kasszasikerekben, mint a Pókember (Spider-Man) filmek, vagy a Mátrix trilógia (The Matrix Trilogy). De ő volt az operatőre a következő filmeknek is: Scott Pilgrim a világ ellen (Scott Pilgrim vs. the World), Spinédzser (Clueless), Amerika Kommandó: Világrendőrség (Team America: World Police).

BO WELCH (látványtervező): a kortárs film egyik legtehetségesebb, legsokoldalúbb látványtervezője. Négy Oscar-jelölést kapott, kiváló rendezőkkel dolgozott. Építészként kezdte karrierjét, majd az Universal Studiosban kapott munkát, mint díszlettervező. Első filmes munkáját a Tragacsparádé (Used Cars) és a Hosszútávú lovasok (The Long Riders) című filmekben kapta. 1986-ben jelölték először Oscarra a Bíborszínért (The Color Purple). Számtalan filmben dolgozott látványtervezőként, így a következőkben: Az elveszett fiúk (The Lost Boys), Bettlejuice – Kísértethistória (Beetle Juice), Ollókezű Edward (Edward Scissorhands), Batman visszatér (Batman Returns), A kis hercegnő (A Little Princess), amiért másodszor jelölték Oscarra, majd a Madárfészek (The Birdcage), amiért harmadszorra és a Men In Black – Sötét zsaruk (Men In Black), amiért negyedszerre. Legutóbb a Men In Black – Sötét zsaruk (Men In Black) előtt a Thor (Thor) látványvilágát tervezte.

DON ZIMMERMAN, A.C.E. (vágó): legutóbbi munkája az Éjszaka a múzeumban (Night at the Museum). Előző filmjei Szakítópróba (Just Married), Ufók a padláson (They Came from Upstairs), Dick és Jane trükkjei (Fun With Dick and Jane), A Főnix útja (Flight of the Phoenix), Bölcsek kövére (Nutty Professor), Félbe-tépve (Half Baked), Patch Adams (Patch Adams), Végzetes szépség (Fatal Beauty), Elit kommandó (Navy Seals), Éjféli bunyó (Diggstown), Tisztességtelen ajánlat (Indecent Proposal), Ace Ventura: Állati nyomozó (Ace Ventura: Pet Detective), Rocky III és IV (Rocky III & IV). Első filmjéért, a Hazatérésért (Coming Home) Oscarra jelölték 1978-ban.

DANNY ELFMAN (zeneszerző): számos elismerést szerzett, többek közt Grammy-díjat, Emmy-díjat, három Golden Globe- és négy Oscar-jelölést, 1998-ban egyszerre két filmzenéért, a Men In Black – Sötét zsarukéért (Men In Black) és a Good Will Huntingért (Good Will Hunting). 17 évesen játszott a Oingo Boingo nevű rock bandában. Írt nagyzenekari művet, melynek premierje a Carnegie Hall-ban volt, írt balettet. Nevéhez kötődik a Nagy Hal (Big Fish), a Milk (Milk), az Alice Csodaországban (Alice in Wonderland), Pókember 1 és 2 (Spider-Man 1 & 2), Batman és Batman visszatér (Batman and Batman Returns), Men In Black – Sötét zsaruk 1 és 2 (Men In Black 1 & 2), Ollókezű Edward (Edward Scissorhands), Beetlejuice – Kísértethistória (Beetlejuice), Mission: Impossible (Mission: Impossible), Dick Tracy (Dick Tracy), Chicago (Chicago) filmek zenéje. Dolgozott Tim Burtonnal, Gus Van Sant-tal, Sam Raimivel, Ang Level, Rob Marshallal, Barry Sonnenfelddel, Brian De Palmaval, Peter Jacksonnal, Warren Beattyvel.

MARY VOGT (jelmeztervező): dolgozott az első két MIB filmben is. Sokat dolgozott a tévének. Nagyjátékfilmekbe többek közt a következőkbe tervezett: A Fantasztikus Négyes és az Ezüst Utazó (Fantastic Four: Rise of the Silver Surfer), Rumlis vakáció (RV), A Maszk 2. – A Maszk fia (Son of the Mask), Bigyó felügyelő (Inspector Gadget)

RICK BAKER (Make-Up effektek): több mint 40 éve foglalkozik különféle sminkeléssel, különféle idegenek és szörnyszülöttek megalkotásával. Ő kapta az első alkalommal az Oscart, amikor a sminkelés kategória lett a díjkiosztón. A mozi nagy sminkes feltalálója és úttörője, Dick Smith volt a mestere. Olyan filmek dicsérik mesterségbeli tudását, mint: 007 – Élni és élni hagyni (Live and Let Die), Egy amerikai farkasember New Yorkban (An American Werewolf in London), Harry és a Henderson-család (Harry and the Hendersons), Amerikába jöttem (Coming to America), Szörnyecskék 2. – Az új falka (Gremlins 2: The New Batch), Men In Black – Sötét zsaruk (Men In Black), Bölcsek kövére (The Nutty Professor). 2011-ben elnyerte a hetedik Oscar-díját A farkasemberért (The Wolfman).

KEN RALSTON (vizuális effektek): a vizuális effektek úttörője, a Sony Pictures Imageworks kreatív igazgatója. Több mint három évtizede nyűgözi le a közönséget páratlan vizuális látványvilágával. Az ő művészi vizuális érzékét dicsérik a következő filmek: Alice Csodaországban (Alice in Wonderland), amiért Oscarra jelölték, Beowulf – A sötétség harcosa (Beowulf), Polar Expressz (The Polar Express), Számkivetett (Cast Away), Rocketeer (The Rocketeer), Jumanji (Jumanji), Star Trek I, II, III és IV. (Star Trek II, III és IV), Sárkányölő (Dragonslayer), Vissza a jövőbe trilógia (Back to the Future trilogy). Öt Oscar-díjat kapott, többek közt az 1984-es Star Wras VI. – Jedi visszatér (Star Wars: Episode VI – Return of the Jedi) vizuális hatásaiért, a Forrest Gump (Forrest Gump), a Jól áll neki a halál (Death Becomes Her), a Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit) látványvilágáért.

JAY REDD (vizuális effektek): a Sony Pictures Imageworks-nél dolgozik már több mint egy évtizede. Ezalatt részt vett olyan filmek vizuális effektjei kidolgozásában, mint: Elvarázsolt kastély (The Haunted Mansion), Stuart Little kisegér 1 és 2 (Stuart Little 1 & 2), aminek az első része vizuális effektjeiért Oscarra jelölték, Waterworld – Vízivilág (Waterworld), Babe (Babe).


A bejegyzés trackback címe:

https://dvdnews.blog.hu/api/trackback/id/tr215491552

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása