látogató számláló

Néhány dolog a Die Hard - Drágább, mint az életedről

Éppen 25 évvel ezelőtt, 1988-ban mutatták be Die Hard - Drágán add az életed című, mára igazi klasszikusnak számító akciófilmet Bruce Willis és Alan Rickman főszereplésével. Az azóta eltelt években John McClane igazi kultusz-jelenséggé vált. A jubileum miatt január 29-ét hivatalos Die Hard Napnak nyilvánították!
A folytatásban a legújabb filmről olvashattok.

Éppen 25 évvel ezelőtt, 1988-ban mutatták be Die Hard - Drágán add az életed című, mára igazi klasszikusnak számító akciófilmet Bruce Willis és Alan Rickman főszereplésével. Az azóta eltelt években John McClane igazi kultusz-jelenséggé vált. A jubileum miatt január 29-ét hivatalos Die Hard Napnak nyilvánították!
A következőkben a legújabb filmről olvashattok.

Bruce Willis újra legendás – és őt sztárrá emelő – szerepét játssza. A Die Hard – Drágább, mint az életed című filmben John McClane rendőr detektív jelmezében tér vissza, hogy leszámoljon Oroszországban a mindent átható korrupcióval és a politikai megtorlásokkal. McClane megérkezik Oroszországba, hogy megkeresse tőle elhidegült fiát, Jacket (Jai Courtney) és megdöbbenve szembesül azzal, hogy a fia beépített ügynökként azon dolgozik, hogy megvédje a kormány informátorát, Komarovot. Miközben a saját bőrüket viszik a vásárra, a két McClane kénytelen rendezni családi nézeteltéréseit is, másképpen nem tudnák kimenekíteni Komarovot és nem lennének képesek megakadályozni azt a bűntényt, amely katasztrófával fenyegeti az egész világot… hiszen a helyszíne a nukleáris átokföldje: Csernobil.

A Die Hard huszonöt évvel ezelőtt robbant be a mozikba és indította el egy teljesen új mozihős, John McClane karrierjét. A karakter paradigmaváltást jelentett az akciófilmek világában. Az átlagember, akinek a körülmények hatására átlagon felüli feladattal kell megbirkóznia. Ez különbözteti meg McClane-t a képregényhősöktől, és emiatt válhatott a filmtörténet egyik legnépszerűbb figurájává.

A vasfüggöny időszakának utolsó éveiben járunk. A film két orosz ellenfele, Komarov és Csagarin felvázolnak egy tervet, mely több tízmillió dollár értékű plutónium ellopásáról szól a csernobili atomerőműből.

Huszonöt évvel később Moszkvában a befejezéséhez közeledik ez a történet, amelynek eredménye szó szerint megrengeti majd az orosz bíróságok falait, mint ahogy hatással lesz a hatalmas oligarchák, és nem utolsó sorban a két amerikai idegen: John McClane és a fia, Jack életére is.

McClane a brooklyni rendőrkapitányságon játszódó jelenetben bukkan fel először a filmben, amikor is megtudja, hogy önfejű fiát börtönbe zárták Moszkvában. Bruce Willis számára szintén ezzel a jelenettel kezdődik a forgatás egy esős májusi reggelen. Az időnként megeredő eső azonban nem törte le a forgatócsoportot, sem Willis lelkesedését, aki örömmel vállalta, hogy újra életet ad a 25 éve általa életre keltett figurának.

Willis egyszerűen maga McClane, és örömmel fogadta annak a lehetőségét, hogy imádott karakterét, aki mindig rosszkor van rossz helyen, újabb kalandba vigye. A baj találja meg John McClane-t vagy fordítva? „Természetesen vonzza a bajt – mondja a színész. – De az is igaz, nagyon úgy tűnik, hogy a baj is megtalálja őt.

Azt hiszem, sikerül újból és újból megütjük azt a színvonalat, amit a sorozat első részével beállítottunk, és élvezem, hogy mindezt McClane más-más életszakaszában kell megcsinálnunk. Ebben a történetben a főhős eljut arra a pontra, amikor az ember számot vet az életével, visszatekint a múltjára. McClane számára ez különösen fontossá válik a fiával való elhidegült viszonya miatt. Nagyon régen nem beszéltek már, s erre az első hír, amit hall róla, hogy letartóztatták Moszkvában.”

A Skip Woods és Jason Keller által írt forgatókönyv alapötlete Willistől származott, akit nagyon érdekelt az apa–fiú-viszony ellentéteinek a feloldása egy olyan helyzetben, amikor a karakterek arra vannak kényszerítve, hogy közösen éljék túl a veszélyeket.

Az apa és fia közötti ellentétek nagyon mélyről jönnek és sokrétűek. „Az apát és a fiút ugyanabból az anyagból gyúrták, de közöttük áll a sértett múlt és a félreértések. Ha ellenséges terepre küldjük őket, ahol csapdába kerülnek, vajon kérik-e majd egymás segítségét?” – fejtegeti Alex Young producer.

Moszkva a maga gazdagságával, könyörtelen alvilágával és földrajzi elhelyezkedése miatt tökéletes volt erre a célra. A város hatalmas méretének és változatosságának, valamint történelmének köszönhetően, nincs még egy olyan hely, amely ennyire alkalmas lenne egy kései kibéküléshez.

Wyck Godfrey producer szerint McClane számára a kihívást az jelenti, hogy „idegen környezetben kell feltalálnia magát. Ez nagyon fontos pontja a filmnek. Nem ismeri a nyelvet, a kultúrát, sem a helyi viszonyokat, ezért olyat kell csinálnia, amit addig soha sem tett: rábízni magát valaki másra.”

Ez a valaki pedig a saját fia. Ahogyan a korábbi Die Hard-filmekben is, ebben a részben is a családtagok feltétlen védelme kerül a középpontba, és John McClane bármit megtesz, hogy megmentse őket.

A két első filmben a felesége kerül bajba, a negyedikben a lánya. Most a fia keveredik zűrbe, és McClane attól fél, hogy túl késő lesz ahhoz, hogy Jacket kimentse a bűn világából.

„Van valami, amit John nem tud figyelmen kívül hagyni: ha a családját valami baj éri. Az előző Die Hard-filmekből megtanulhattuk, hogy nem éri meg John McClane családját csesztetni” – mondja John Moore.

Moore nagy lelkesedéssel fogadta a lehetőséget, hogy az új Die Hard-fejezeten Willisszel dolgozhat. „Bruce a legleszántabb védelmezője John McClane figurájának és a Die Hardnak. Senki sem tudja nála jobban, mi tesz jót a karakternek és a szériának.”

New York leghíresebb zsarujának fiaként a Courtney által alakított Jack is bizonyítja, hogy az alma nem esett messze a fájától. Akárcsak apja, ő is bátor, kötelességtudó és képes feláldozni az életét másokért.

„Jack Oroszországban él. Beszéli a nyelvet, és képes beszivárogni különböző csoportokba, hogy híreket kapjon Csagarinról és megbizonyosodhasson, hogy Komarovot nem ölik meg a börtönben – meséli Courtney. – Teljesen sokkolja, amikor megérkezik az apja, és egy kritikus pillanatban tönkreteszi az álcáját. Nem akarja, hogy segítsenek neki. Igazság szerint azt akarja, hogy az apja ne csináljon semmit.”

Komarov meghallgatásának közeledtével Jack saját akaratából lecsukatja magát, hogy közelről tarthassa szemmel az oroszt. Amikor a két embert együtt viszik a bíróságra, Jack azt hiheti, hogy mindent az ellenőrzése alatt tart. De nem így van.

„A rosszfiúk betörnek, hogy elragadják Komarovot, s ettől kezdve brechti drámává alakul a történet – viccelődik a rendező, John Moore. – Felrobbantani az épületet nem a szokványos módja annak, hogy valakit elraboljanak, hiszen így elég nagy a kockázata annak, hogy maga a célpont is megsérül. Jack és Komarov azonban a golyóálló üvegből készült biztonsági cellában vannak, így az ötlet zseniális.”

Jacknek és Komarovnak sikerül elszökniük a felfordulásból, a döbbent John McClane pedig követi őket. Jack és Komarov megszereznek egy teherautót, miközben Alik, a főgengszter szorosan a nyomukban van. A hajszához John is csatlakozik a saját maga által „kölcsönzött” kocsijával. Ez az egyik leglátványosabb üldözési jelenet, amit valaha filmre vittek.

„Nyolcvankét napot töltöttünk ennek a forgatásával autópályákon, hidakon, és szűk kis utcácskákban. Több tucatnyi autót törtünk össze teljesen – mondja Moore. – Igazán nagyszabású.”

Jack álcája szó szerint felrobban, amikor az apja feltűnik a színen. Együtt próbálják aztán biztonságban kimenekíteni Komarovot Moszkvából, és bejutni Csernobilba, ahol Csagarin fontos aktákat rejtett el. A harctéri sokkot kapott orosz hirtelen a két civakodó McClane között találja magát. A három férfi elhatározza, hogy kijutnak a városból, akármibe kerül is, és bármennyire nehezükre esik, összefognak.

Sebastian Koch szerint: „Komarov óvatos McClane-ékkel, és azon ügyeskedik, hogy hallgassanak rá. Komarov ugyan lepaktált a CIA-val és erőfeszítéseket tett, hogy lebuktassa Csagarint, de meg van a saját elképzelése arról, hogyan számol le az ellenfeleivel, és mit csinál a börtön utáni életében. Komarovnak van egy lánya (Yulia Snigir), akivel eléggé bonyolult a kapcsolata, így szimpatizál a fiától elhidegül John McClane-nel, és megérti a problémáját.”

Miközben a film alapvetően akciófilm, Koch megszólalásai a vásznon, illetve beszélgetései Willisszel és Jackkel, a filmet a road movie-k és a thrillerek világához viszi közel. A karakterek érzelmi és fizikai kalandban vesznek részt, miközben számolniuk kell a fenyegető körülményekkel és a hellyel.

A trió végül egy öreg hotel báltermében néz szembe az orosz gengszterek bandájával.

Elkerülve a sztereotip tréningruhás és edzőcipős gengszter típusát, Alik úgy néz ki, mint egy banktulajdonos, nem úgy, mint azok, akik éppen kirabolják azt. „Alik szofisztikált, kulturált üzletember, aki kifogástalanul öltözik, és úgy tekint a gyilkolásra, mint bármi másra, amiben tehetséges. Dühös a két amerikai cowboyra, akik meghiúsították, hogy időben végrehajthassa tervét, és a nap végén egyszerűen végignézhessen egy balettelőadást. Azt akarja, hogy szenvedjenek, amiért kényelmetlenséget okoztak neki, de meg kell tanulnia, hogy a McClane-ek drágán adják az életüket.”

A két McClane-nek sikerül kimenekülnie a golyózáporból, és újraegyesülve tervet kovácsolnak, hogyan szabadítsák ki Komarovot, aki időközben Alik embereinek a kezébe került. Jack McClane kifogy az ötletekből, így muszáj John segítségét kérnie.

Jai Courtney magyarázza: „Jack rigorózus elvek szerint végzi a munkáját, valószínűleg pontosan annak ellenhatásaként, hogy az apja a legjobbat remélve rábízza magát a történésekre. Ám ebben a szituációban nincs könyv, sem szabály, ami segíthetne. Ez hozza el fordulópontot. Apja sohasem fogy ki az ötletekből és nem törődik a nehézségekkel, és ebben a nehéz szituációban Jack ezt tisztán látja – talán először életében.”

Miközben próbálnak kimenekülni Moszkvából és Csernobil felé venni az irányt, felfedezik az egyszerre csodálatos és bizarr, de halálos veszélyeket is rejtő moszkvai éjszakai életet, ami tele van drága autókkal, gyönyörű nőkkel és a brutálisan erős ellenség fenyegetéseivel. Szükségük van egymásra és minden szerencséjükre.

A PRODUKCIÓRÓL

Néhány héttel azután, hogy leforgatták a film dialógusokat tartalmazó részeit, a produkció felpörgött. A közönség az izgalmas akciókkal társítja leginkább a Die Hard-érzést.

„Végre érzem, hogy Die Hard-filmet készítünk!” – mondta Willis.

Május közepén a stáb elfoglalta Budapest egyik legrégebbi és legérdekesebb épületét a Szabadság térnél, mely korábban a dunai hajózási társaság tisztjeinek elszállásolására szolgált. Az épület homlokzata faragott hajókkal és tengerészeti motívumokkal díszített, kis udvarral, kör alakú lépcsőházzal, kovácsoltvas erkélyekkel. Az egymásba nyíló szobák és élőcsarnokok útvesztője teszi az egyik legkedveltebb forgatási helyszínné Budapesten.

Daniel T. Dorrance és csapata ebbe az épületbe építette fel a CIA főhadiszállását és menedékét, ahonnan Jack McClane küldetését Jack főnöke, Collins ügynök (Cole Hauser) irányítja. A szobát megtöltötték a számítógépek, a falitérképek és a túléléshez szükséges felszerelések, valamint az elmaradhatatlan gyorsétkezdés csomagolópapírok.

A bíróság összeomlása után McClane és Komarov erre a védett helyre vonul vissza, ahol Collins kiborul azon, hogy Jack mellett találja az apját is.

„Collins dühös, amiért Jack megszegte a protokollt, és beavatta az apját is, veszélyeztetve ezzel a küldetés biztonságát – mondja Hauser. – Nem fogja fel, hogy az eredeti küldetés régen kudarcba fulladt.”

Collins ügynök csak akkor szembesül a valósággal, amikor Alik emberei bezúdulnak az épületbe, és kitör a tűzpárbaj.

Közel 50 amerikai, magyar, cseh és szlovák kaszkadőr dolgozott a speciális jelenetekben a szabadeséstől, a hatalmas méretű autós üldözéseken át a helikopteres támadásig.

„Megszereztünk néhány kaszkadőrt a produkcióhoz a világ legjobbjai közül, de az egész csapat is kiváló volt – mondta Steve Davison. – A Die Hard az akciófilmek Super Bowlja.”

A munka fáradtságos volt, de sohasem egyhangú. „Számunkra nem szokatlan, hogy 12 órát kell forgatni ahhoz, hogy egy három másodperces jelenet a vászonra kerüljön – magyarázza Moore. – Ez nem megy másként. Ez analóg filmkészítés. Amennyire lehetséges, mindent a kamera előtt csinálunk meg, csak a háttér cseréjéhez vagy átfestéséhez használunk VFX-et.”

A film vizuális stílusának a kialakításánál Moore azt akarta, hogy a kamerakezelés szinte teljesen kézi legyen. Az improvizált kameramozgás a közönséget az akció részévé teszi, mintha a történet szereplője lenne, szemben a megfigyelők távolságtartásával.

„McClane egy különös világban van, ahol kicsit vagy egyáltalán nem képes kontrollálni a környezetét. Nem képes úgy kezelni a dolgokat, ahogyan azt megszokhatta. Azt akartuk, hogy a kamera tükrözze ezt a meglepődöttséget és zavarodottságot” – magyarázza Moore.

A magyar kormány rendkívüli segítségének köszönhetően a produkcióban szerepelhetett a magyar hadsereg Mi:24-es harci helikoptere. A szovjet gyártmányú gép az egyik legmegbízhatóbb tagja volt az egykori szovjet légierő kötelékének. Váradi Gábor produkciós felügyelőnek köszönhetően a produkció engedélyt kapott, hogy a megengedett minimális repülési magasság alá szálljon a helikopter.

„John Moore azt akarta, hogy a helikopter nyitott ajtóval repüljön. Ezt rendes körülmények között nem engedték volna. Bruce Willis valószínűleg a legnépszerűbb színész Magyarországon, több ajtót is sikerült kinyitnia, nem csak a helikopterét” – mondta Váradi.

Yulia Snigir színésznő kiborult, amikor elmondták neki, hogy a neki kell majd a nyitott ajtajú helikopterben Budapest egén repülnie. Az első reakciója az volt, hogy: „Soha!”

„Félek a magasságtól. Súlyos tériszonyom van. Még az erkélyről sem tudok lenézni. Megkövültem. De miután bementem az öltőzömbe, átváltoztam a karakteremmé, és mindenre készen állva jöttem elő. A karakterem sokkal bátrabb és erősebb nálam. Yuliaként soha nem lettem volna rá képes, de Irinának nincsenek félelmei” – fejtegeti a színésznő.

Az Mi:24-es mellett a filmben megjelenik a szovjet Mi:26-os helikopter is, ami az egyik legnagyobb helikopter a világon. 25 tonnát nyom, és képes ugyanannyit felemelni is.

„Ez volt az első alkalom, hogy Mi:26-ost láthatunk nyugati filmben. Csodálatos dolog volt bemutatni ezt a szörnyet és olyan dolgokat csinálni vele, amit korábban meg se próbáltak” – mondja John Moore.

Ha helikopterek volt a cukormáz, akkor maga a torta a korábban emlegetett autós üldözés, amelyet két és fél hónapig vettek filmre. A Mercedes Benz több millió dollár értékben ajánlott fel autókat és teherautókat a produkció számára.

A filmet 32 helyszínen forgatták Budapesten. Beépítették a filmbe a város fontosabb nevezetességeit és köztereit, köztük a párizsi mintára készült Andrássy utat, az Erzsébet hidat és a népszerű turisztikai célpontot, a Hősök terét. A Szépművészeti Múzeum adott helyet annak a bíróságnak, ahová Komarovot és Jack McClanet szállítják, hogy vádat emeljenek ellenük. Ez egy kaotikus és erőszakkal teli jelenet. Tiltakozók százai jelennek meg, hogy tüntessenek Komarov hazaáruló bűntette miatt. A budapesti rendőrséget és katonai egységeket használtak biztosításként, valamint számos rendőrjármű, és tankok, zászlók, tiltakozó transzparensek kapnak helyet a jelenetben.

A filmkészítőknek példa nélkül álló belépési lehetőséget biztosítottak a Liszt Ferenc repülőtérre, ami a New York-i La Guardia repteret helyettesítette a filmben. John lánya, Mary Elizabeth Winstead (Lucy McClane) ide érkezik meg.

Amíg a forgatási helyszínek nagy többsége Budapesten volt, a filmkészítőknek egy órát kellett utazniuk a fővárostól, hogy megtalálják a legnagyobb és legizgalmasabb forgatási helyszínt az összes közül: Csernobilét.

A volt szovjet katonai bázis Kiskunlacházán a Szovjetunió felbomlása elhagyatottá vált, és tökéletesen hozta azt a dermedt tájképet, amire szükség volt.

Az ijesztő és lepusztult létesítményt Dorrance kreatív csapata dekorálta ki szovjet szobrokkal és falfestményekkel. Lerobbant katonai tankokkal, terepjárókkal és teherautókkal rendezték be a területet. A kreatív csapat az egyik épület homlokzatát és külsejét is átalakította, hogy az megfelelő leszállópályája lehessen a Mi:26 helikopter számára az kulcsjelenetben.

A filmkészítők felidézték emlékeiket az első Die Hard-filmről. Alex Young és Wyck Godfred producerek élénken emlékeztek rá, hogy milyen volt a filmet megnézni egykor. A film, amit láttak, egyszerűen letaglózta őket.

„Két barátommal láttam Johnson Cityben, Tenessee-ben, és még soha nem láttunk ahhoz foghatót – mondja Godfrey. – Azonnal visszaálltunk a sorba, hogy újra megnézhessük.”

Youngnak is hasonló élményt jelentett. „Ez az egyik legnagyszerűbb amerikai film, amit valaha készítettek. Bármikor meg tudom nézni újra. Nagyon inspirálóan hatott rám. John McClane akartam lenni. És még mindig az akarok.”

John Moore összegzése: „Bruce 25 évvel ezelőtt a Die Harddal felállított egy mércét. Épületekből ugrott ki, üvegeken zuhant át, és mindezt valóban megcsinálta. Kötelességünknek tartottuk, hogy mindent realisztikusan forgassunk le. Az akció pedig legyen nagyszabású és szórakoztató.”

A SZÍNÉSZEK

BRUCE WILLIS (John McClane) a karrierje során hihetetlenül sokoldalú színészként mutatkozott be. Eltérő szerepeket játszott a Ponyvaregény (Pulp Fiction), a Senki bolondja (Nobody’s fool), a 12 majom (12 monkeys), a Hatodik érzék (The Sixth sense) és a nevével összeforrott Die Hard (Die Hard) filmekben. Willis nemzetközi ismertséget és számos szakmai elismerést, köztük Emmy- és Golden Globe-díjakat kapott A simlis és a szende (Moonlighting) című tévésorozatban a magánnyomozó szerepéért. Ekkoriban készítette a Nem látni és megszeretni (Blind Date) című romantikus komédiát. 1988-ban teremtette meg John McClane figuráját a Drágán add az életed ! (Die Hard) című filmben. Később ebben a szerepben négy folytatásban tér vissza: Még drágább az életed! (Die Hard 2) (1990), Az élet mindig drága (Die Hard with a Vengeance), Legdrágább az életed! (Live Free, Die Hard), és most a Drágább, mint az életed! (A Good Day to Die Hard). További filmjei: Armageddon (Armageddon), Hatodik érzék (The Sixth Sense), A sebezhetetlen (Unbreakable), Öldöklő vágyak (Mortal Thoughts), Bajnokok reggelije (Breakfast of Champions), Az utolsó emberig (Last Man Standing), Billy Bathgate (Billy Bathgate), Senki bolondja (Nobodys Fool), Velem vagy nélküled (The Story of Us), Szükségállapot (The Siege), Az ötödik elem (The Fifth Element), Banditák (Bandits), Minden azzal kezdődött (What Just Happened), Jól áll neki a halál (Death Becomes Her), Sin City (Sin City), Grindhouse: Terrorbolygó (Grind House), A Sakál (The Jackal), A kód neve: Merkúr (Mercury Rising), Hart háborúja (Harts War), A kölyök (The Kid), A nap könnyei (Tears of the Sun), Túszdráma (Hostage), 16 utca (16 Blocks), Alvilági játékok (Lucky Number Slevin) és a Vadidegen (Perfect Stranger). A múlt évben Willis két szakmailag is sikeres filmben mutatta meg tehetségét: a Holdfény királyságban (Moonrise Kingdom) és a Looper – A jövő gyilkosa (Looper) című filmben. Játszott és a producere volt a Túszdráma (Hostage) és a Bérgyilkos a szomszédom (The Whole Nine Yards) című filmeknek, valamint executive producere a Bajnokok reggelijének (Breakfast of Champions). A filmezés mellett szerepelt színházi darabokban, sőt saját társulatot is alapított. Kiváló zenészként több albumot is rögzített. 2002-ben együttesével a Bruce Willis Blues Banddel turnéra indult Irakba, hogy az ott szolgáló katonáknak játsszon.

JAI COURTNEY (Jack McClane) azután vált keresett színésszé, miután Hollywood két legnagyobb nevű sztárja mellett főszerepet kapott: Tom Cruise mellett a Jack Reacher című filmben és most a Die Hard – Drágább az életednél!-ben. Jai Sydney északnyugati részén született és nevelkedett. Színészi tanulmányait abban az intézményben folytatta, ahol Hugh Jackman és Heath Ledger is tanult. Játszott a nagy sikerű Spartacus: Vér és homok (Spartacus: Blood and Sand) című sorozatban. Szerepet kapott a Jack Reacher (Jack Reacher) című filmben.

SEBASTIAN KOCH (Komarov) ismert német színész, aki A mások élete (The Lives of Others) című, a legjobb idegen nyelvű film kategóriában Oscar-díjat nyert alkotásban nyújtott teljesítményével vívta ki a nemzetközi elismerést. Legutoljára az Ismeretlen férfi (Unknown) című filmben láthattuk.

RASHA BUKVIC (Alik) szerb színész, Párizsban lakik. A nemzetközi ismertséget Anton szerepe hozta meg számára a Liam Neeson főszereplésével készült Elrabolva (Taken) című filmben.

COLE HAUSER (Collins) elsőként a Vágyak csapdájában (School Ties) című filmben szerepelt, majd a Good Will Huntingban (Good Will Hunting). További filmjei: Megoldatlan egyenletek (Higher Learning), Hart háborúja (Hart's War), A nap könnyei (Tears of the Sun).

YULIA SNIGIR (Irina) nemzetközileg elismert modell és színésznő. Korábban versenyszerűen sakkozott. 15 éves korában elnyerte a Nemzetközi Sakk Szövetség nagymester-jelölt címét. Yulia számára áttörést hoz, amikor szerepet kap az orosz blockbuster sci-fiben, a Lakott szigetben (The Inhabited Island). Olyan márkákhoz adta az arcát, mint a L’Oreal, MEXX ruházat és MEXX parfüm.

AZ ALKOTÓK

JOHN MOORE (rendező) Írországban született, ott is nevelkedett és tanult. A pályáját operatőr-asszisztensként kezdte olyan neves rendezők mellett, mint Neil Jordan és Jim Sheridan. Spotokat készített az Adidas, Guinness, és különösen a SEGA részére. Az első felkérést az Ellenséges terület (Behind Enemy Lines) című film megrendezésére. Ezt olyan filmek követték, mint A Főnix útja (Flight of the Phoenix) és az Ómen (The Omen).

SKIP WOODS (forgatókönyvíró/executive producer) munkái: Kardhal (Swordfish), Hitman-A bérgyilkos (Hitman), X-Men kezdetek: Farkas (X-Men Origins: Wolverine), és A szupercsapat (A-Team).

JASON KELLER (forgatókönyvíró/executive producer) első önálló forgatókönyvírói munkája a Géppisztolyos prédikátor (Machine Gun Preacher), ezt a Tükröm, tükröm (Mirror, Mirror) követte.

JONATHAN SELA (operatőr) korábban már dolgozott együtt John Moore rendezővel a Max Payne – Egyszemélyes háború (Max Payne) és az Ómen (The Omen) című filmeken. Operatőrként dolgozott még a következő filmekben: Törvénytisztelő polgár (Law Abiding Citizen), a B-kategóriás Éjféli etetés című horror (Midnight Meat Train).

DAN T. DORRANCE (látványtervező) művészeti vezetőként dolgozott számos elismert filmben, köztük a Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan), a Rettenthetetlen (Braveheart), valamint a Mission: Impossible 2–3.(Mission: Impossible 2 és 3.) című mozikban. Az első filmje látványtervezőként az Idővonal (Timeline) volt.

DAN ZIMMERMAN, A.C.E. (vágó) apja nyomdokait követve lett vágó. Az első film, amiben vágóként dolgozott, az Ómen (The Omen) volt, amelyet a Max Payne (Max Payne) követett. Zimmerman további munkái vágóként: Aliens vs. Predator – A Halál a Ragadozó ellen 2. (AVP: Requiem), Ragadozók (Predators), Kémkölykök: A világ minden ideje (Spy Kids: All the Time in the World), Boszorkányvadászat (Season of the Witch), Együtt, mindörökké (Inseparable).

BOJANA NIKITOVIC (jelmeztervező) BAFTA-jelölést kapott a Ralph Fiennes által 2011-ben rendezett Coriolanusban (Coriolanus) nyújtott munkájáért, amely a klasszikus Shakespeare-dráma kortárs feldolgozása. Egy másik aktuális munkája a Nicholas Cage főszereplésével készült A szellemlovas: A bosszú ereje (Ghost Rider: Spirit of Vengeance).

MARCO BELTRAMI (zeneszerző) Oscar-jelöléseket kapott az emblematikus Börtönvonat Yumába (3:10 To Yuma) és A bombák földjén (The Hurt Locker) című filmekhez készített zenéi miatt. Továbbá munkái: Legdrágább az életed (Live Free Or Die Hard), Terminátor 3.: A gépek lázadása (Terminator 3: Rise Of The Machines), Én, a robot (I, Robot) és a Sikoly 4. (Scream 4.).

A film Magyarországon 2013. február 14-én kerül bemutatásra, és McClane ezúttal IMAX-ben is akciózni fog.
A magyar hangokról itt olvashatsz.


A bejegyzés trackback címe:

https://dvdnews.blog.hu/api/trackback/id/tr455492532

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása