Kritika: Christy

A ringben és azon is túl.

David Michôd rendező egy érzelmekkel teli életrajzi filmmel tért vissza, melyben az Egyesült Államok egyik legjobb női bokszolójának a küzdelmekkel és kihívásokkal teli életét mutatja be. Rengeteg hasonló film készült már – többek közt a Rocky –, amik arról szólnak, hogy a hátrányos sorsú főszereplőnek az egyetlen kitörési lehetősége az, ha legendás bokszolóvá válik. A Christy esetében is ez az alapfelállás, mindazonáltal a cselekmény fókusza nem a sporton, hanem a címszereplő családi helyzetén és nemi önazonosságán van.

Christy (Sydney Sweeney) a gyors pénzszerzés végett a ringben találja magát. Olyannyira elhivatottan készül az összecsapásokra, hogy hamar fel is figyelnek rá. Jim Martin edző (Ben Foster) felügyelete alatt karrierje felfelé ível, ezzel párhuzamosan pedig egymásba is szeretnek. Christy az idő előrehaladtával Don Kinggel (Chad L. Coleman) is szakmai kapcsolatba kerül, és a sportágon belül híressé válik. Christy korábbi edzője és egyben férje, Jim féltékenykedni kezd, és minél inkább az irányítása alatt szeretné tartani a nőt. Christynek nem csak egy maszkulin sportágban kell helytállnia, hanem még magánéletében is. El kell fogadni önmagát, ám mindenekelőtt egy bántalmazó kapcsolatból is ki kell lépnie.  

A cselekmény során sok mérkőzést láthatunk, viszont ez a film nem a ringben látottak miatt lesz maradandó. Sydney Sweeney igenis remek alakítást nyújt. Christy karakterét a kettőség jellemezi: karizmatikus, mégis sebezhető; vakmerő, mégis félelmetes. Egy harcos, aki a ringen kívül nem mindig tud magáért harcolni. Sweeney folyamatosan bővíti drámai repertoárját és ez jól is áll neki. Mindazonáltal a legkiemelkedőbbet alakítást Ben Foster nyújtotta, akinek járna ezért az a bizonyos szobrocska. Mogorva, irányító mentorként ismerhetjük meg, majd fokozatosan felfedi személyiségének sötét és kegyetlen mélységeit.

A film korhűen ábrázolta a '80-as és '90-es éveket, a sminkek, illetve a ruhák egytől-egyik tökéletesen hozták a kor szellemét. Ugyan a látvány túlzóan steril lett, de ettől függetlenül korrekt szintet hozott.

A Christy nem egy rossz film, és nagyon fontos és figyelemfelhívó üzenete van. Egy olyan nő előtt tiszteleg, aki olyan csatákat vívott, amelyeket kevesen láttak és még kevesebben értettek meg. Ez a film a túlélésről, az ambíciókról és a korlátok ledöntéséről szól. Ugyan nem definiálta újra az életrajzi filmeket, de azért így is bevisz egy-két gyomrost.