Kritika: Avatar - Tűz és hamu (Avatar: Fire and Ash)

A tűzben edzett üresség.

James Cameron szerelemprojektje, az Avatar ismét új epizóddal bővült. Az franchise első része elindította 3D-s mozizás trendjét, a második rész pedig bebizonyította, hogy továbbra is fantasztikus élmény a na’vik bolygójára, a Pandorára visszatérni. Mindazonáltal olyan nagy kulturális hatást egyik rész sem tudott elérni. Az Avatar-filmek üzenete univerzális: élj összhangban a természettel, valamint a család az első és a legfontosabb. Az harmadik résznél viszont kipukkadt a lufi és már semmi újdonságot nem kínál.

A Tűz és hamu ugyan pörgősebb, mint az elődje, sőt egy igen érdekes antagonistát is felvezet: Varang (Oona Chaplin) karakterét, ám a harmadik rész ugyanazokat a kliséket durrogtatja el, mint amiket A víz útjában már láthattunk. Kár érte, ugyanis a Tűz és hamu első órája nagyon ígéretesnek tűnt. Az volt az érzésem, hogy ez a rész most sokkal sötétebb és komorabb hangvételű lesz, mint az elődjei. A cselekmény elején ráadásul egy nem várt megállapodás is köttetik a közös cél okán. Csakhogy Cameron és írótársai nem hagyták, hogy a már ismert karakterek fejlődjenek, vagy épp mélységet kapjanak. Inkább úgy szőtték a cselekményt, hogy a főbb szereplők ugyanazokat dolgokat csinálják, mint amiket eddig is. Pedig ennek a résznek kellett volna igazán bebizonyítania, hogy az Avatar, mint franchise több és mélyebb is tud lenni, mint ahogy az előző két részben megismerhettük.

Ebben a felvonásban bemutatkozik egy új törzs. Vezetőjük, Varang nem ismer kegyelmet. Mind a törzsben, mind a vezetőjükben sokkal több potenciál volt, mint amit végül a készítők kihoztak belőlük. Varang és népe úgy érzi, hogy Eywa cserbenhagyta őket, ezért teljesen máshogy szocializálódtak. Baromira jó lett volna látni, ha a Mindenek anyja körül morális aggályokat feszegeti a forgatókönyv, ehelyett ugyanazokat a sablonos köröket kapjuk meg, mint az előző részben. Jake és Quaritch továbbra is szemben állnak egymással, Jake és Neytiri a gyermekeiket féltik, Quaritch elkap egy családtagot, aztán Jake a többiekkel együtt kimenekíti. Vagy épp Jake kerül csapdába, de a család többi tagja megmenti. Minden egyes mozzanatot láthattunk már a korábbi részekben. Egy franchise akkor működi igazán, ha részről részre képes megújulni és kibővíteni a saját világát. A Tűz és hamu a bevált alkotóelemeket használja fel, csakhogy ettől válik unalmassá. És igen, a harmadik rész sem rövid, viszont kevesebb benne a töltelék rész, ám mivel ismert elemekből dolgozik, unalmasnak hat.

Az viszont tetszett, hogy Kiri (Sigourney Weaver) képességei ebben a részben kibővülnek, sőt Kiri és a Mindenek anyja közötti viszony is kiteljesedik. A látvány továbbra is lehengerlő és monumentális. A csatajelenetek is pazarok, de azokat is láthattuk már korábban. A csaták is ugyanúgy lettek megkomponálva, mint az előző részekben. A Tűz és hamu egyszerűen nem tudott újat mutatni. Szerintem teljesen felesleges, hogy készüljön még két folytatás, ennyi Avatar-film bőven elég a világnak.