Kritika: Megszállottság (Obsession)
A szerelem fáj.
A Megszállottság az idei év egyik meglepetése, és bátran le tudom írni, hogy az év legjobb horrorfilmje is.

Curry Barker író-rendező kegyetlen játékra invitálja a nézőt. A történet narratívája a felszínen egyszerű és könnyed. A film főszereplője, Bear (Michael Johnston), egy tipikus félénk, balek srác, aki nagyon szerelemes gyerekkori barátjába, Nikkibe (Inde Navarrette). Bear attól fél, hogy ha megnyílik Nikkinek, akkor tönkreteszi vele a kapcsolatukat. Fél attól, hogy végérvényesen a „friendzone”-on belül marad. Ráadásul a közös barátaikat, Iant (Cooper Tomlinson) és Saraht (Megan Lawless) is elveszítheti.
A szív útjai ugyan kiszámíthatatlanok, de jelen esetben nem jószándékkal vannak kikövezve. Mikor elérkezik az este, amikor szerelmet vallana a lánynak, Bear meghátrál. Szerencsétlenségében egy kívánságfűz segítségét kéri, és azt kívánja, hogy Nikki mindennél jobban szeresse őt. Amikor eltöri az ágat, nos, onnantól kezdve válik egyre durvábbá a cselekmény.
Szerintem minden férfi életében volt olyan barátnő, aki túlzottan ragaszkodott hozzá. Olyannyira, hogy nem engedte el a srácokkal iszogatni, horgászni stb, csak együtt, ketten, szerelmesen töltsék a szabadidejüket. A Megszállottság ezt veszi alapul, természeten kiforgatva és túlzóan. Sötéten túlzóan. Nikki autonómiája a kívánság után megszűnik, és ez a legfélelmetesebb. Spoilermentesen csak annyit jegyeznék meg, hogy Barker filmje kegyetlen és könyörtelen a szereplőivel, ördögi csapdákba ejti őket. Bear megszállottsága foglyul ejti Nikkit. A kedves, intelligens lányt egy ingatag hasonmás váltja fel. Az új Nikki láthatóan nincs rendben: üveges a tekintete, akadozik a beszéde, mániákus és zavaró a viselkedése. Mindezek ellenére Bear önző módon úgy dönt, hogy nem csinál semmit és a lánnyal marad.
A Megszállottság erénye, hogy egyszerre tud ijesztő és vicces is lenni. A Nikkit alakító Inde Navarrette alakítása kiváló. Miközben Bear karaktere inkább idegesítő és egyáltalán nem lehetett vele sem azonosulni, sem sajnálni. Bear destabilizáló folyamata kudarcba fullad, s mindeközben a cselekmény durvábbnál durvább módon halad a végkifejlet felé...
Én csak ajánlani tudom ezt filmet. Curry Barker rendező következő munkáit pedig alig várom!

Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
