látogató számláló

Kritika: Mami (Ma)

Nincs baj, itt a Mami.

A Blumhouse 2007-es indulása óta számos remek és kevésbé remek produkciót tett le az asztalra. Én nem vagyok egy nagy Blumhouse-rajongó, viszont a Mami című alkotásuk felkeltette az érdeklődésemet. Persze maga az alapkoncepció nem hathat újként, de azért így is volt benne potenciál. Az ötlet például remek: egy közösségből kitagadott nő most végre bosszút állhat.
Ám sajnos a készítők is csak eddig a gondolatmenetig juthattak… De erről kicsit később.


Éretlenségi (Booksmart) - a magyar hangok

Amy és Molly legjobb barátnők és rém szorgalmas tanulók. Iskolaéveiket végiggürcölték a jó eredményekért, ennek köszönhetően biztatóbb jövő előtt állnak, mint folyton bulizó társaik. Ám az évzáró előtti este a két elválaszhatatlan, rendszerezett életű lány egyszeriben rádöbben, hogy totálisan kimaradtak a szórakozásból. Hogy bepótoljanak négy évnyi elmaradt partizást egyetlen éjszaka alatt, őrült kalandra vállalkoznak, amihez nem lehet elég éretlennek lenni.


Mami (Ma) - a magyar hangok

A Blumhouse új thrillerében az Oscar-díjas Octavia Spencer alakítja Sue Annt, a magányos nőt, aki szépen éldegél egy csendes ohiói városkában. Egy nap Maggie, a tinédzser megkéri őt, hogy vegyen piát neki és pár barátjának, és Sue Ann kapva kap az esélyen, hogy szert tegyen pár gyanútlan, ám nála fiatalabb barátra.

Hogy ne kelljen ittasan vezetniük, felajánlja a tinédzsereknek, hogy kecózhatnak a háza pincéjében. Ám van néhány szabály. Egyiküknek mindig józannak kell maradnia. Nem szabad káromkodni. Sosem szabad felmenni az emeletre. És úgy kell szólítaniuk őt, hogy „Mami.”

Ám ahogy Mami vendégszeretete fokozatosan megszállottságba csúszik át, úgy válik a tinédzserek álma lassan szörnyű rémálommá - és Mami kecója a város legjobb bulibarlangjából a világ legrosszabb helyévé...

A filmet Tate Taylor (A segítség, A James Brown sztori) rendezte, a producer Jason Blum (Tűnj el!, Halloween).