Kritika: Átkozott boszorkák 2. (Practical Magic 2)

Az éjféli margarita esete.

Tény, hogy nem én reprezentálom jelen írásunk tárgyának célközönségét, de persze édesanyámnak köszönhetően láttam az első részt és bevallom, nem tartottam rossz filmnek. Mivel a folytatások, remake-ek és rebootok korát éljük, ezért vonakodva ültem be az Átkozott boszorkák folytatására, sőt én meg is feledkeztem erről a filmről. Ha a hazai forgalmazó nem hív meg a premier előtti vetítésre, akkor nagy valószínűséggel ki is hagytam volna. Pedig kár lett volna, ugyanis az Átkozott boszorkák második részének van létjogosultsága, ugyanis nem csak a nosztalgiára épít, hanem önállóan is megáll a lábán. A mostani filmes felhozatalban ez nálam nagy plusz pont. Viszont, mint minden írásomnál, most is az objektivitás szemüvegén keresztül prezentálom a beszámolómat. Ugyanis nem csak pozitív dolgok vannak itt, hanem sajnos negatívak is.