Kritika: Mentőexpedíció (The Martian)

A film Andy Weir könyve alapján készült, ami kis hazánkban is megjelent A marsi címmel. A könyv hatalmas sikert aratott, így nem volt kérdés, hogy megfilmesítésre kerüljön az alapkoncepció. Bár én nem olvastam a könyvet, így nem tudom azzal összehasonlítani, de más sci-fi filmekkel már sokkal inkább.

Már most leszögezném, hogy a Mentőexpedíció nem egy Csillagok között. Inkább a 2009-ben bemutatott Hold, illetve A Mars-mentőakció és a Val Kilmer-féle A vörös bolygó keverékének mondanám. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy rossz filmről van szó. Sőt kimondottan jóról. Csak ezt az írásom elején már tudatni szeretném, hogy ne egy Csillagok között-féle utópisztikus jövőképét várjon az ember. Mert ez a film nem erről szól. Hanem arról, hogy egy reménytelen helyzetet hogyan képes feldolgozni az ember, és mindent elkövetni azért, hogy életben maradjon.

Röviden a történetről: a Marson folyó Ares 3 nevű expedíciót egy nagy vihar miatt azonnal abba kell hagynia Mark Watneynak (Matt Damon) és kutatócsapatának. Ám ahogy a csapat siet a marsi felszállóegységhez, a vihar eléri őket és Mark Watneyt hirtelen egy halálosnak vélt baleset éri, aminek következtében a csapat többi tagja halottnak hiszi, és elhagyják nélküle a bolygót. Bár Watney életben van, mindent be kell vetnie ahhoz, hogy túlélje a marsi körülményeket, ugyanis a következő emberi expedíció 4 év múlva fog csak megérkezni, ráadásul az is a bolygó túlsó felére.

A film legnagyobb erőssége a színészi alakítások, főleg Matt Damoné. Mark Watney karaktere egyszerűen zseniális. Az egész film folyamán, ahogy láthatjuk, hogy milyen megpróbáltatásokon megy keresztül, és minden egyes nehézséget a legpozitívabb oldalról közelít meg, úgy hogy egyszer se hagy alább a humorérzéke, az valami elképesztő. Sőt ennek hatására vált valóságossá és átélhetővé az egész cselekmény. A film elmehetett volna giccs dömpingbe, hatásvadász jelenetekkel, és bár azért látszott, hogy a készítők próbálkoztak ezzel, de tényleg csak egy-egy jelentre illik ez a kijelentés. A filmnek sok hihető jelenete van, amire azt mondtam magamban "igen, ez megvalósítható", és bár nem vagyok tudós, azért volt olyan jelenet, aminél felvontam a szemöldökömet és megkérdőjeleztem a realitását. De ezt el tudtam nézni a filmnek.
A film vége meg... mondanom se kell, hogy az sikerült a legizgalmasabbra, én szó szerint lélegzetvisszafojtva figyeltem a vásznon történő eseményeket.

És ha valaki nem tudná, igen, a filmet Budapesten forgatták, így sok ismert épület, illetve helyszín is feltűnhet a jelenetek hátterében. Én a Bálna nevezetű létesítményt szúrtam ki és a Petőfi-hidat.

Összefoglalva tehát nekem tetszett a film, aki igényes, hardcore sci-fire vágyik, az nyugodtan üljön be rá, nem fog csalódni. A 3D indokolatlan, nem ad hozzá semmi pluszt az élményhez. Negatívumként csak annyit hoznék fel, hogy nekem kicsit soknak érződött a film hossza (2 óra 20 perc). Szerintem pár jelenet indokolatlan volt, és mehetett volna a vágószobában a kukába. Most meg aztán már tényleg elfogom olvasni a könyvet!

Rajongj értünk Facebookon vagy Twitteren!