Kritika: Felhőatlasz

Az ember tragédiája.

Oké, tehát van egy film, amiben hat különböző műfaj található: történelmi dráma, romantika, politikai thriller, komédia, cyberpunk és végezetül egy poszt-apokaliptikus. Ezeket a műfajokat összeköti az emberi kapcsolatok hatása. Nem könnyű feladat elismerem. Ez látszik is mivel három rendező dolgozott rajta. És, hogy magán a filmen meglátszik-e? Az rögtön kiderül. Továbbá a film érzékelteti, hogy az emberi lelkek pár változtatással ugyan abba testbe költöznek a földi élet során, így aztán egy színészre több szerep is jutott. Nagy feladat ez egy színésznek. Elismerem Hank, Berry, Weaving, és a többiek munkáját. Mert ez a film tényleg minden szempontból kihívás egy színésznek. És a filmbeli színészek egytől egyik remekelnek. Vágással nem nagyon vagyok kibékülve. Van mikor nagyon jó és van, amikor nagyon zavaró. Például a cyberpunk műfajú jelenetbe épp akció van, és már kezdene magával ragadni, hopp egy vágás és megy a romantika. Néha annyira gyorsak a vágások egyes műfajok között, hogy mire az ember bele merülne, az egyikbe már jön a másik. A díszletek nagyon jók. A sminkek is nagyon jól el lettek találva. Nagyon oda kell figyelni, hogy felismerje az ember a különböző műfajokban, hogy ki kicsodát alakít. Én például a film megnézése után jöttem rá, hogy a poszt- apokaliptikus műfajban a cilinderes csávót Hugo Weaving alakítja. Ám például a komédiás műfajban Weaving egy nővért alakít, és van, akinek nem jött be, mert nevetségesnek tartotta, na, annak mondanám, hogy ez volt a cél, mivel elve a komédiás műfajú jelenetbe szerepelt. A sok pozitívum mellett teljesen középszerűnek éreztem a filmet. Mindegyik műfajban található romantikus szál és mindegyiknél sikerült nyálasra megcsinálni, már az előzetesek alapján féltem, hogy ez lesz és be is igazolódott. Jim Broadbent a komédiás műfajba ütöttem volna, annyira idegesítő karaktert alakított, egyszerűen nem bírtam elviselni. A betörők helyében a WC pumpát lenyomtam volna a torkán. Semmi újat nem nyújtott a film. Az, hogy minden összefügg ezt már tudtam a Lost-ból. Meg ez egy Ember Tragédiája, csak az amerikanizált változata és leegyszerűsítve, hogy könnyebben emészthető legyen mindenki számára. Mindenesetre, akinek van három óra szabad ideje az nyugodtan üljön be rá. Akinek viszont nincs az se szomorkodjon, mert nem fog semmiről se lemaradni.