Kritika: Batman: A sötét lovag visszatér 2. rész

A sötét lovag útja véget ér.

Nem rég fejeztem be a film megnézését és még mindig a hatása alatt vagyok. Megmerem kockáztatni, ha holnap felkelek, és újra elolvasom az írásomat, akkor is ugyan ezt fogom mondani: a legjobb DC animációs film, amit valaha láttam.  És most itt szó sincs arról, hogy túlzásba esetem volna, mert nem így van. A sötét lovag visszatér második része már a Nolan féle Batman trilógia sötét hangulatával vetekedik. Persze e film alapjául szolgáló Frank Miller képregény is elég sötét tónusú, de rossz kezek között ellehetett volna rontani, de nem ez történt. Körülbelül egy órás a (animációs) film és minden perce tele van izgalommal. A történet pontosan ott folytatódik ahol az első rész abba maradt. Batman legyőzte a mutáns csoport vezérét miközben Joker újra magához tér és elkezd egy örült terven gondolkodni. Így a történet első fele Joker és Batman összecsapásáról fog szólni. Ami iszonyat jól sikerült. Jokert így én még nem láttam ábrázolni, főleg nem animációs filmben. Annyira gonosz, torz, és örült, hogy libabőrős lettem tőle. A jelenlététől kirázott a hideg. A történet másik része USA és Szovjetek közti csatáról szól. Sőt felbukkan Superman is, hogy Batman életét megnehezítse. Sőt annyira, hogy Batman kénytelen felvenni a harcot Superman-nel. Ami szintén iszonyat hangulatos lett és ütős. És még mindig egy animációs filmről beszélek! Viszont zenei téren azért belekötnék a filmbe. Kevés az epikus zene. Pár jelenet hangulatán azért dobott volna egy Hans Zimmer minőségű zenebona. De ezt az egy apróságot ellehet nézni. A film vége meg egyszerűen zseniális, tényleg, mint egy Hollywoodi filmet nézne az ember. Nem húzom, tovább az időt, egyszerűen látni kell mindenkinek. Még az is nyugodtan megnézheti, aki csak a Nolan féle Batman trilógiát ismeri. Meg merem kockáztatni, hogy nekik is tetszeni fog. Viszont elég véres jelenetek vannak benne, így kisgyerekek csak szülői felügyelet nézzék meg.