Kritika: Jason Bourne

Bourne visszatért, de vajon megérte?

A Bourne-trilógia kifejezetten jó akciófilmekből áll össze, minden egyes rész magában hordozza a jó akciófilmek ismérveit. Azért írom, hogy trilógia, mert a 2012-es A Bourne-hagyaték nem folytatás, csupán a harmadik rész kiegészítése. Sőt a történetszála is párhuzamosan játszódott a harmadik részével, és amúgy elég gyenge sztorija volt.

Bár a 2007-es A Bourne-ultimátummal úgy nézett ki, hogy mindenre fény derült Jason Bourne múltját illetően, hisz még maga Jason is mondta a film végén, hogy már mindenre emlékszik és megtudta, hogy önként vett részt a programban, aminek keretén belül profi ügynöknek képzeték ki. Sőt ezzel együtt úgy tűnt, hogy a hajszájának is végé szakadt, ám a stúdió úgy érezte, hogy még egyszer, utoljára feltámasztják Jason Bourne-t.

Ambivalens érzéseim voltak a folytatással kapcsolatban. Egyrészt örültem, hogy a rendezői székben ismét Paul Greengrass foglalt helyet, aki ezzel a legújabb résszel együtt már három Bourne-filmet jegyez, másrészt el nem tudtam képzelni, hogy mit tudnak még kipréselni ebből a franchise-ból. Most, hogy láttam a filmet, elmondhatom, hogy sajnos ugyan olyan unalmas lett - legalábbis számomra - mint a legutóbbi Bourne-film, A Bourne-hagyaték.  A film története próbál reflektálni a mai kor legnagyobb kérdéseire, például arra hogy az interneten minden egyes felhasználó részesül-e az adatvédelem adta biztonságból vagy a kormány tényleg mindenkit megfigyel. Ez szerintem elég érdekes témakör, megannyi összeesküvés-elmélet van e témával kapcsolatban, de ez a film teljesen súlytalanul próbálja átadni a nézőnek a mondanivalóját. Az új karakterek is egydimenziósak voltak, egyedül az Alicia Vikander által alakított Heather személyében lehetett azt érezni, hogy tényleges motivációk vannak mögötte.
És sajnos az is bekövetkezett, amitől féltem: hogy ebben a részben semmi újat nem tudnak már mutatni. Minden egyes jelentet láthattuk már a korábbi részekben, és emiatt az egész film kiszámítható lett. De tényleg, semmi meglepő fordulat nem történt. Na jó, talán a film végén, de az is olyan lagymatag volt.
Egyet viszont elismerek, hogy az akció jelentek szépen ki voltak dolgozva. Főleg a Las Vegas-i autósüldözés elevenítette meg az eredeti trilógia hangulatát. Ezt leszámítva az a régi, tipikus Bourne-filmes atmoszféra csak halványan pislákolt. Amúgy meg az, hogy Bourne múltjából még valami felelevenedik, nekem olyan izzadságszagú volt. Sőt a történetnek ez a szála tényleg alig volt kidolgozva. 

Greengrass munkásságában anno egyedül az nem tetszett, hogy például a közelharcok nagyon rosszul voltak fényképezve, főleg A Bourne-csapdában. Ezt a gyermekbetegséget kinőtte, végre lelhetett belőle látni is valamit. A film zenéi olyanok voltak, mint az előző részekben megszokottak, a színészek is hozták az elvárt profizmust, szóval kivitelezés tekintetében remekel a film, a tartalommal viszont voltak gondjaim... 

Higgyétek el, hogy bár többet szeretnék írni a filmről, de sajnos nem tudok. Egy középszerű akciómozi lett és bár jó volt Matt Damont újra Bourne-ként látni, de ez sajnos kevés volt, ahhoz, hogy egy élvezetes művet kapjunk, legalábbis én nem kaptam meg. Úgy tűnik, a legjobb Bourne-film továbbra is A Bourne-ultimátum marad.

Nektek melyik a kedvencetek, illetve hogy álltok ezzel a franchise-zal?