Kritika: Bosszúállók - Végtelen háború (Avengers: Infinity War)

Thanos vs. 22 hős.

SPOILERMENTES! 

Thanos itt van. Dühös, bosszúszomjas, tettre kész. Mindaz, amit a Marvel Studios 10 évvel ezelőtt elkezdett, ehhez a ponthoz vezetett. Végre minden szál összefut, eljött hát a leszámolás pillanata: a Marvel-hősök összecsapnak az irgalmat nem ismerő Őrült Titánnal. Ez a Bosszúállók: Végtelen háború.

Nagyon nehéz dolgom van most is, ugyanis senkitől nem akarom elvenni a meglepetés erejét az írásommal, így spoilermentes beszámolót kaptok a Bosszúállók harmadik részéről. Ez viszont megnehezíti a munkámat, ugyanis, nagyon felszínesen érinthetek minden egyes dolgot. De a legjobb tudásom szerint fogom kivesézni a filmet Nektek.

Nos, nekem nem sok elvárásom volt a stúdió legújabb alkotásával kapcsolatban. Ez sok mindennek köszönhető, akit jobban érdekel, hogy mit is értek ez alatt, az olvassa vissza a korábbi Marvel-filmes beszámolóimat. De az a trend, amit a Marvel Moziverzum képvisel, hogy megpróbál "vicces" lenni, de egyben komoly is, bosszantó, ugyanis a két végpontot nagyon nehezen tudja egyensúlyba hozni. Így amikor a Végtelen háború bármelyik előzetesét néztem, magamban kacagtam, hogy már megint el akarják adni, hogy ez most már tényleg komoly lesz és nem lesz benne se ripacskodás, se szituációba nem illő poénbombák. Biztosan kisebbségben vagyok ezzel a véleménnyel, de számomra az, ahogy a stúdió kezeli a hangulatváltást, nem működik. És még a Thor: Ragnarök esetében is bevettem a marketinget. De most már nem hagytam magamat becsapni! Milyen helyesen, ugyanis a Bosszúállók harmadik része se lóg ki a Moziverzumból. Ugyanúgy megvannak a drámai pillanatok és a tréfás, szórakoztatóak is. És igen, már megint rosszul adagolva. Bár hozzáteszem, most azért látszott a készítőkön, hogy intellektuálisabb poénokat próbáltak beleszuszakolni, amik olykor tényleg működtek, ám az esetek többségében inkább kínosak voltak, főleg ha figyelembe vesszük, hogy mekkora a veszélyfaktor az egész film során.

Ha már veszély, nem szabad elmenni Thanos karaktere mellett sem. A Marvel legnagyobb gyengesége, valljuk be, a negatív karakterek. Az egysíkú, teljesen unalmas, sablonos motivációkkal rendelkező gazfickók (néha csajok). De mi a helyzet Thanos-szal?
Na már most én a két képregényt olvastam, amiben Thanos szerepel; ez a kettő a Végtelen Hatalom és a Végtelen Háború. Abból jól tudom, hogy milyen célok vezérlik az Őrült Titánt (hozzáteszem, nem valami nagy was ist das). De! Ennél a pontnál bevettem a Russo testvérek interjúit, megjegyzéseit, hogy majd Thanos ábrázolása jobb lesz, hagyják kibontakozni a karakterét. Hát... a film legnagyobb csalódása pont a Titán karakterábrázolása volt. Egy valami motiválja, egyetlen egy dolog. Tudjátok, mi az? Ami az előzeteseben is elhangzik: egyensúlyt teremteni. Ennyi! Persze a Russo testvérek nem hazudtak, mert vannak olyan jelenetek, amik tényleg Thanos karakterét próbálják meg mélyebben ábrázolni, de csak próbálják. Megkapja a kellő játékidejét a vásznon, viszont a motivációja nagyon leegyszerűsítve van megfogalmazva. Ami szerintem kihagyott lehetőség, mert van benne ráció. Persze Thanos jelenléte a vásznon működik, félelmet keltő a megjelenése, és ahogy nő az ereje, úgy lesz még inkább veszélyes.

De hogy ne csak a negatívumok legyenek megemlítve, jöjjenek a film erényei!
A legerősebb pontja a filmnek, hogy képes volt ezt a töménytelen mennyiségű karaktert érdemben mozgatni. Főleg úgy, hogy a jelenetek közti váltások is meglepően dinamikusra sikeredtek. Ha ne adj' Isten egy történetszáltól már kezdenénk besokallni, egyből jön egy jelenetváltás, ami emlékeztet bennünket, hogy igen, ezek a karakterek is szerepelnek a filmben és nem feledkeztünk meg róluk. S bár nagy karakterfejlődésekről nem lehet beszélni, a cselekmény során azért egy-két hős ereje látványosan növekedett. Hatalmas pozitívum továbbá, hogy mindegyik karakter megkapta a kellő idejét. Azt is meg kell itt említeni, hogy bár nem érződik a film hossza, azért egy-egy jelenet simán landolhatott volna a vágószoba padlóján, mert csak időhúzásnak volt jó. Ez elsőre talán nem tűnik fel, de újbóli megnézésnél már szemet szúrhat.

A másik erőssége a filmnek, hogy a végső ütközet baromi látványosra, dinamikusra és feszültre sikeredett. Biztosan lesz, aki egy kicsit hosszúnak fogja találni, ám szerintem pont megfelelő idő jutott az csatára. Ráadásul Thanos is megmutatta, hogy mire képes a birtokában lévő kövekkel. Eszméleten volt az összecsapása a hősökkel. Ilyen téren a Marvel Moziverzum tényleg mérföldkőhöz ért a saját univerzumán belül, mert az eddigieknél látványosabb harcról beszélhetünk. Csak ezután adva van a kérdés, hogy ezt lehet-e még fokozni?

Azt is meg kell említenem, hogy nem valami fordulatos a cselekmény. De nem biztos, hogy minden, amit a stáblistáig látunk, úgy van, ahogy azt a film el akarja hitetni velünk. Főleg úgy, hogy nem egyszer el lett ez már játszva a Marvel háza táján. Szóval, aki esetleg a kedvenc karakterét siratná, az várja meg a következő Bosszúállók-mozit, ugyanis csak akkor lehet ténylegesen megmondani, hogy mekkorára is duzzad az elesettek száma.

Összegezve: tényleg csak annyit tudok róla mondani, hogy tucat Marvel-film. A Végtelen háború ismét egy, a bevált recept szerint kevert mix. Forradalom maximum látványban és akcióban történt, minden más maradt a régi. Vajon tényleg kell még újabb 10 év ebből?