Kritika: Felhőkarcoló (Skyscraper)

Die Hard + Pokoli torony = Felhőkarcoló

A fenti képlet ránézésre nem tűnik rossznak, sőt ha a két alkotóelemet nézzük, akkor azt is lehetne mondani, hogy ebből még valami jó dolog is kisülhet. Viszont a végeredményt látva azt mondhatom, hogy nem így történt. Na nem lett olyan vészes, csak az a baj, hogy megint egy átlagos akciófilmet kaptunk, amit lényegében a címszereplővel, Dwayne Johnsonnal próbálnak eladni; ami biztosan sikerülni fog, hiszen itthon is nagy rajongótáborral büszkélkedhet, csak ebből nem következik egyenesen az, hogy a film minősége is ütős lesz.

Szó se róla a látvány nagyon ott van a szeren, ugyanis címszereplő felhőkarcoló, azaz a Gyöngy nagyon pazarul néz ki. A filmbeli világban nem mellesleg a legmagasabb toronyról van szó, szóval még a dubaji Burdzs Kalifát is maga mögé utasítja. A Gyöngyben 30 emeletes park, egy operaház, lakások, valamint éttermek is találhatók. Szóval a film alatt látszott, hogy a készítők nagyon oda tették magukat és minden egyes részletét kidolgozták, amennyire csak lehetett.

Sőt olyannyira, hogy a felhőkarcolónak nagyobb személyisége van, mint a film bármelyik szereplőjének. Oké, tudom, akciófilmről beszélünk, de ha már családbarátra próbálták venni a figurát, valamint drámai elemeket is belepakoltak, akkor valamennyire elvárható, hogy többdimenziós karaktereket mutassanak be.

A történet szerint Will Sawyer (Dwayne Johnson), aki egykor az FBI túszmentő osztagát vezette, egy rendkívül izgalmas új megbízást kap a messzi Hongkongban. Ám a világ legmagasabb épülete hirtelen kigyullad, és őt kiáltják ki felelősnek. Így a cél adott: Willnek meg kell találnia az igazi bűnösöket. Viszont nem könnyű a dolga, ugyanis a családját is meg kell mentenie, akik a lángoló épületben rekedtek.

A legnagyobb gyengesége a filmnek, hogy túlságosan kiszámítható. Amit ugyan kompenzálni lehetett volna az akcióval, de mivel a készítők túlságosan rámentek a "Will és bajba jutott családja" vonalra, ez nem jött össze. Mentségükre szóljon, hogy az a kevéske akciójelenet azért nem is volt rossz. Sőt egyik-másik igen dinamikusra sikeredett. Az IMAX vetítésen pedig nagyon átjött a mélység, hogy mégis milyen hatalmas létesítményről van szó, aminek köszönhetően volt pár pillanatom, mikor a karfát fogtam. Csakhogy az ezekhez hasonló pozitívumok elenyészőek.

Összegezve: az a baj, hogy két pilléren próbált megállni a film. Egyrészt családi dráma akart lenni, másrészt akciófilm. Csak sajnos két szék közül a pad alá esett: akciófilmhez nem elég tökös, családi drámához nem elég érzelmes. Valamint sablonos karakterekkel operál. Elfogult Dwayne Johnson rajongóknak ajánlanám, mert látszott rajta, hogy az akciójeleneteknél ismét odatette magát. Kár, ezekből kevés volt.