Röpke kritika: Ad Astra - Út a csillagokba (Ad Astra)

Az űrben csak te hallod a gondolataidat.

Brad Pitt tavalyi filmje ugyan alul marad Nolan Csillagok között című művével szemben, ám mégis egy fontos és igen mély utazást tartogat mindazok számára, akik szeretik a lassú, borongósabb sci-fit. A cselekményt szinte egy mondatban össze lehet foglalni: Roy McBride (Brad Pitt) a legjobb asztronauta, ezért egy titkos küldetést bíznak rá, amely az emberiség jövőjét is befolyásolja. Ez nem kis feladat, ám annak, aki képes a pulzusát folyamatosan nyugalmi állapotba tartani, ez csak egy újabb küldetés.

Ad Astra - Út a csillagokba (Ad Astra) - a magyar hangok

Roy McBride asztronauta a Naprendszer peremvidékére utazik, hogy megtalálja eltűnt édesapját és a végére járjon egy bolygónkat fenyegető rejtélynek. Küldetése során olyan titkokra derít fényt, amik megkérdőjelezik az emberi lét természetét és helyünket a kozmoszban.

Kritika: Bosszúvágy (Death Wish)

Önbíráskodás.

A Bosszúvágy az 1974-es Charles Bronson főszereplésével készült, azonos című film remake-je. És hogy szükség volt rá? Szerintem igen, ugyanis elég komoly kérdéseket boncolgat az alapkoncepció. Bár a Bronson-féle elég bugyután nyúlt hozzá a történethez, a kor kritikusai rasszistának is titulálták a művet, ráadásul az önbíráskodást egyáltalán nem úgy kezelte, ahogy kellett volna; az eredeti filmnek egy pozitívuma így is volt: remekül bemutatta azt a pszichológiai folyamatot, ahogy egy feleségét elvesztő férjben burjánzó gyász bosszúvággyá módosul.