Csicska - közlemény

információk Till Attila Csicska című filmjéről.

A Cirko Film közleménye:

Örömmel jelentjük be, hogy a CSICSKÁ-t beválogatták a Szarajevói Filmfesztivál Rövidfilm Szekciójának Versenyprogramjába. A július 22 és 30 között, 17. alkalommal megrendezésre kerülő fesztiválon 11 rövidfilm fog versenyezni.

Meghoztuk továbbá azt a (nem könnyű) döntést, hogy melyik film kísérőfilmjeként játszuk a Csicskát, és a Happy Happy című norvég vígjátékot választottuk. A szeptemberben a mozikba kerülő film a elnyerte a Zsűri Nagydíját az idei Sundance Filmfesztiválon.

CSICSKA / BEAST (2011, 20 perc)
forgatókönyvíró és rendező: Till Attila
operatőr: Juhász Imre
vágó: Barsi Béla
zene: Lantos Iván
hang: Majos Csaba
producerek: Mécs Mónika, Rajna Gábor, Sipos Gábor
co-producerek: Stalter Judit, Tóth Csaba

Balogh István, egy vidéki tanyán élő földművelő gazda, aki rettegésben tartja a feleségét és a gyerekeit. Mivel éppen hogy csak fent tudja tartani magát és a családját, az istállóban úgynevezett „csicská”-t, vagyis tulajdonképpen rabszolgát tart. Balogh maga is keményen dolgozik és igyekszik mindent megtenni, hogy a vad, vidéki élet szabályai szerint „rendezze” a közvetlen környezetét.

A család tagjai és a „csicska” közeli, de nagyon morbid kapcsolatban vannak egymással, a rabszolgaként tartottat minden szempontból állatként kezelik. A Csicska című filmet a hasonló szituációt túlélt emberek beszámolói és a témához kapcsolódó híradások inspirálták.

Magyarországon a reneszánszát éli az úgynevezett “csicskáztatás”, amit úgy kell elképzelni, mint egy modern kori rabszolgatartást. Ez tulajdonképpen azt jelenti, hogy hajléktalan, önellátásra nem képes embereket a gazdák magukhoz veszik, elveszik a személyi igazolványukat és szolgaként tartják őket. Ezek az emberek az esetek zömében alkoholisták vagy más függőségben élők és ezért fel sem fogják, hogy mi történik velük.

A „csicskát” sokszor az állatokkal együtt, megalázó körülmények között tartják, nagyon kevés ételt adnak nekik és a kimerültségig dolgoztatják. Mire rájönnek, hogy mi történt velük, már semmit nem tudnak kezdeni a kialakult helyzettel.

Sok esetben a gazdák úgynevezett ügynökökön keresztül szerzik be a „csicskát”. Ezek az ügynökök pontosan tudják, hogy kik lehetnek a potenciális áldozatok, kiket nem fognak keresni a hozzátartozói, ha egyáltalán vannak neki. Ezek az emberek képtelenek egyedül fenntartani magukat és az ezzel visszaélő családok nem is tekintik őket egyébnek, mint igavonó állatnak. A legmorbidabb ebben a szituációban az, hogy a „csicskának” a puszta léte függ attól, hogy a család, akinél dolgozik „befogadja”-e.

Mindössze becsléseink vannak arra vonatkozóan, hogy hány ilyen rabszolgát tartanak Magyarországon 2011-ben, de a számukat több ezerre becsülik.

Cannes 2011, Quinzaine Rövidfilm Szekció
Shanghai 2011, Rövid Játékfilm Fődíja