Néhány dolog a Johnny English újratöltve c. filmről
a UIP 2011. szeptember 15-én mutatja be Anglia legnagyszerűbb hírszerzőjének legújabb kalandjait. a folytatásban erről olvashattok.
ROWAN ATKINSON ismét a rettenthetetlen, félelmet és veszélyt nem ismerő Johnny English bőrébe bújik a Johnny English újratöltve című kémkomédiában. Őfelsége Titkosszolgálata legkülönlegesebb hírszerzőjének meg kell akadályoznia egy fontos államférfi meggyilkolását, különben káosz uralkodik el az egész világon.
Amióta nem találkoztunk az MI7 legfontosabb kémjével, Ázsia egyik eldugott zugában tökéletesítette képességeit. Az ügynökség vezetői azonban megtudják, hogy veszélyben a kínai miniszterelnök élete, ezért elő kell keríteniük a nem hétköznapi kémet. Tehát most, hogy a világnak ismét szüksége van rá, eljött az ideje, hogy Johnny English újratöltse magát.
Nem hibázhat: a legújabb high-tech kütyük segítségével le kell lepleznie egy összeesküvést, amely behálózza a KGB-t, a CIA-t, de még magát az MI7-t is. Csupán napokkal a világ vezetőinek konferenciája előtt egyetlen emberen múlik az emberiség jövője. Johnny English a katasztrófát bátran bevállalja, de a kudarc ismeretlen szó számára.
Johnny másodszor
1992 és 1997 között Rowan Atkinson brit hitelkártya-reklámokban szerepelt, amelyekben balszerencsés kémet alakított. Akkoriban fogalmazódott meg benne az ötlet, hogy jó lenne egészestés filmet készíteni, amelynek ez a karakter a főhőse. Mesélt erről a Working Title producereinek, Tim Bevannek és Eric Fellnernek, akikkel már több filmben is dolgozott (A nagy balek /The Tall Guy/, Négy esküvő és egy temetés /Four Wedding and a Funeral/, Bean – Az igazi katasztrófafilm). A Johnny Englisht 2003-ban mutatták be, és hatalmas sikert aratott, összbevétele meghaladta a 160 millió dollárt.
Időközben Atkinson elkészítette második Mr. Bean-es mozifilmjét, a Mr. Bean nyaral-t (Mr. Bean’s Holiday), amely szintén nagy siker lett. De Atkinson Johnny Englisht sem akarta nyugdíjba küldeni. Vele is folytatást tervezett, és a második English-film forgatása 2010-ben meg is kezdődött.
„Nagyjából négy éve csináltuk Rowannel a második Bean-filmet – meséli Bevan. – Négy-öt évente szeret mozifilmet forgatni, úgyhogy gondoltuk, most eljött az ideje, hogy English megint vászonra kerüljön. Ráadásul pont nincs a mozikban új Bond- vagy Bourne-film, tehát gondoltuk, amikor 2011 második felében kijövünk a produkcióval, versenytársak nélkül tarolhatunk a piacon. Egyébként is úgy véltük, itt az ideje, hogy a nézők végre szívből nevethessenek is egy kicsit.”
Az anyagi megfontolások mellett azért is szánták el magukat a kémkomédia folytatására, mert új hangvétellel akartak próbálkozni. „Johnny English első alkalommal is nagyon jól teljesített – mondja Chris Clark producer. – Érdekfeszítő figura, akit most valóságosabb világba és izgalmasabb események középpontjába akartunk helyezni.”
Jamish McColl brit komikus, író és színész – aki a Mr. Bean nyaralban már dolgozott együtt Atkinsonnal –, kapta a feladatot, hogy William Davies executive producer sztorijából forgatókönyvet írjon. „A Johnny English óta – mondja McColl – megjelent Bourne és az új Bond, és újraírták a műfaj szabályait. Azt akartuk, hogy a következő English-mozi továbblépést jelentsen az elsőhöz képest, azaz modernebb és izgalmasabb legyen. Persze azért a vígjátéki jellegen nem akartunk változtatni. Arra törekedtem, hogy a közönséget minden értelemben magával ragadja ez a mozi. Vagyis: amikor nem a körmüket rágják a cselekmény izgalmai miatt, a hasukat fogják a nevetéstől.”
Atkinson úgy érezte, az első Johnny English-produkció sokkal hajmeresztőbb volt, mint a legtöbb kémfilm. A másodiknál már azt akarta, hogy sokkal valószerűbb cselekmény szállítsa a poénokat. „Természetesen most is azt szerettük volna, hogy vicces legyen, de úgy, hogy a közönséget az is érdekelje, mi történik hősünkkel – magyarázza a komikus. – Több érzelmet akartunk belevinni Johnny English jellemébe és sutaságába, hogy a néző jobban kötődjön a karakterhez.”
A komikus nyolc év után is nagy élvezettel öltötte fel ismét Johnny English jól szabott öltönyét. „Mindig is szerettem ezt a karaktert, a mérhetetlen önelégültségét és azt, hogy legyőzhetetlennek képzeli magát – folytatja Atkinson. – Van benne valami eredendően szórakoztató. Minden karakteremet nagy örömmel alakítom, legyen szó Mr. Beanről vagy Johnny Englishről.”
Oliver Parker brit komikust kérték fel a film megrendezésére. Atkinson, McCall, a producerek és Parker találkozóján kiderült, hogy valamennyien azt szeretnék, ha az új film túlszárnyalná az előzőt. „A kémfilmek sokat változtak nyolc év alatt, ezért nem rukkolhattunk elő ugyanazzal a nótával – mondja Parker. – A forgatókönyv igényes sztorit adott elő, ezért tudtam, a film thrillerként is megáll majd a saját lábán. Sőt, ha jól csináljuk, épp a thrillertől lesz ellenállhatatlan a vígjáték.”
Ügynökök és ellenlábasok: a szereplőválogatás
Amikor a szereplőválogatásra került a sor, a hitelesség volt a kulcsszó. „Azt akartam, hogy ha véletlenül Daniel Craig betoppan, és át akarja venni a főszerepet, akár egy szabályos Bond-mozit is össze tudjunk hozni – magyarázza Parker. – Olyan világot képzeltem Johnny köré, amelyben az ügynökök valós célokért küzdenek, és jelentős kockázatot vállalnak, amitől hősünk még nagyobb nyomás alá kerül, még inkább bizonyítani akar, s persze emiatt még nagyobb baklövéseket követ el.”
Gillian Anderson az X-akták Scully ügynökeként lett világhírű; ő kapta Pamela Thornton, az MI7 kőkemény vezetőjének szerepét, aki új horizontokat jelölt ki a szervezet számára. A színésznőt néhány éve magasztaló kritikákkal halmozták el a Pusztaház örökösei (Bleak House) című minisorozatban nyújtott teljesítményéért. Most különös hangsúlyt fektetett arra, hogy tökéletes akcentussal alakítsa az egyik legnagyobb hatalmú brit női kormánytisztviselőt.
Anderson régóta nagy tisztelője Atkinson humorának, és izgalmasnak találta, hogy a brit titkosszolgálat vezetőjét alakíthatja. „Amikor az első filmet megnéztem, már a főcím alatt elkezdtem nevetni – meséli a színésznő. – Rowan elképesztően vicces, ráadásul ez egy nagyszabású film, tehát nem hagyhattam ki a lehetőséget.”
„Gillian kemény és veszedelmes nőszemélyt formál Pamelából – mondja Atkinson. – Azonnal elhisszük neki, hogy ő a nagyfőnök a cégnél, és egy pillanatig sem tűri Johnny hebehurgyaságát.”
Kate Sumnert, az MI7 pszichológusát Rosamund Pike játssza, akire olyan remek filmekből emlékezhetünk, mint a Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice), az Egy lányról (An Education) vagy a Barney’s Version. A film alkotói számára fontos volt, hogy hihető legyen a romantikus kapcsolat az elragadó Kate és a mindig szerencsétlenkedő Johnny között, Pike pedig pontosan érezte a megfelelő hangsúlyokat.
„Johnny számtalan szempontból tökéletlen, de rengeteg lojalitás szorult bele – magyarázza Parker. – Az ember érzi vele kapcsolatban, hogy a lelke mélyén mégiscsak hős. Kate pedig meglátja ezt benne. Rosamund azért is kitűnő színésznő, mert ráérez, mitől működik egy karakter. Kíváncsian figyeli Johnny különcségeit, és mivel empátiával közelít felé, hihetővé válik, hogy vonzódnak egymáshoz.”
Atkinson is igen nagyra értékeli a színésznő teljesítményét. „Bele kell zúgnia ebbe a rakás szerencsétlenségbe. Ezt elég nehéz eljátszani, hiszen egy totálisan lúzer alakról van szó. Rosamund mégis hitelessé tudta tenni vonzalmukat, mert érzékeltette, hogy karaktere látja Johnnyban a jó embert, aki mindig maximális erőbedobással teljesíti feladatát.”
Pike rengeteget olvasott a karakter minél hitelesebb megformálása érdekében: pszichológiai témájú könyveket, az FBI kézikönyveit, valamint Desmond Morris antropológus munkáit. „Roppant izgalmas a téma! – mondja a színésznő. – Kate-nek az a dolga, hogy tanulmányozza kollégáit, elemezze a viselkedésüket, aztán jelentést írjon róluk a főnökeinek. Amikor Johnnyval találkozik, érdekfeszítő esettanulmánynak látja, aki mindig fura képeket vág és önálló életet élnek a testrészei. Azonnal meglátja Johnnyban az őszinteséget, amit rokonszenvesnek talál.”
English legnagyobb példaképe Simon Ambrose ügynök (Egyes ügynök), akit Dominic West alakít. A színészre jól emlékezhetünk a The Wire – Drót című HBO-sorozatból, ahol a frappáns baltimore-i nyomozót, Jimmy McNultyt alakította. „Az ügynökök ügynökére volt szükségünk, akire Johnny mindenáron hasonlítani akar, és akit feltétel nélkül körülrajong – magyarázza Parker. – Dominicból pedig annyi karizma és bölcsesség árad, hogy akár főgonoszként, akár az új Bondként is el tudjuk képzelni őt.”
West már 15 évesen rajongott Atkinsonért. „Borzasztó érdekes volt Rowant munka közben megfigyelni. Mindent olyan módszeresen és tüzetesen csinál” – számol be tapasztalatairól a színész.
„Dominic tökéletesen hozza a karaktert, hősies, lenyűgöző és elbűvölő ügynök – mondja kollégájáról Atkinson. – Johnny valósággal imádja az ő hősét, aztán persze kiderül, hogy erre azért nincs meg minden oka.”
A szereplőválogatók számára komoly próbatételt jelentett, hogy megfelelő színészt találjanak English társa, Tucker megformálására. Fiatal tehetségre volt szükségük, aki az MI7 új nemzedékének szemléletét képviseli, szemben English ódivatú módszereivel, amelyek leginkább a szoknyavadászat és a szabályok megszegése területére korlátozódnak. Számos jelentkező meghallgatása után találtak rá Daniel Kaluuyára, akit a közönség a Spanok (Skins) című tinisorozat egyik szereplőjeként ismer. A fiatal színész nemrég nyerte el az Evening Standard és a színházi kritikusok díját Roy Williams Sucker Punch című darabjában nyújtott alakításáért.
Parker a fenti darabban látta Kaluuyát, és rögtön tudta, hogy megvan Tucker. „Olyasvalakit kerestünk, aki hitelesen el tudja játszani, hogy képes elviselni English minden különcségét, Daniel pedig pont ilyen színész.”
„Rowan azért nagy komikus, mert mindent matematikai pontossággal és logikával tervez el, s azután jön a kivitelezés – mondja Kaluuya. – Arra törekszik, hogy a film a lehető legjobb legyen, de nem az egója miatt, hanem mert mindent ki akar hozni az anyagból, ami benne rejlik.”
Egy másik fontos szerepre Tim McInnernyt kérték fel: a kerekes székes Patch Quartermaint játssza, aki az MI7 fegyverszakértője. A színész utoljára 16 évvel ezelőtt, a Fekete vipera (The Black Adder) című sorozatban dolgozott együtt Atkinsonnal. „Fura volt, hogy megint összejöttünk, ugyanakkor felemelő érzés is – mondja McInnerny. – Már egy szemvillanásból tudjuk, mit akar a másik, ezért úgy ment a munka, mint a karikacsapás.”
Pik-Sen Lim játssza a Gyilkos Takarítót, aki bármilyen használati tárgyat – legyen az porszívó vagy golfütő – puskává tud alakítani, és számos alkalommal English életére tör. Williams Belle, a parkour szakértő alakítja Linget, akit English végigkerget Hongkong háztetőin. Stephen Campbell Moore a brit miniszterelnök, Richard Schiff játssza Fisher CIA-ügynököt, Mark Ivanir pedig Karlenkót, az orosz kémet.
Dübörög a kerekesszék: kaszkadőrök és kütyök
Johnny English második nagy kalandja miatt Atkinsonnak többet kellett edzenie, mint első alkalommal. Bár a veszélyesebb kaszkadőrmutatványokat profik végezték, a komikus bizonyos mértékben mindegyikben részt vett. Az egyik legérdekesebb mutatvány az, amikor Atkinson Quartermain motoros kerekes székén menekül a Titkosszolgálat ügynökei elől a Mall sugárúton, a Buckingham Palota előtt. „Ez klasszikus autósüldözéses jelenet, csak éppen English egy kerekesszékkel repeszt nyaktörő sebességgel – magyarázza Parker. – Rowan persze most is fapofával menekül, úgyhogy a különféle elemek együttese friss hatást kelt, a jelenet egyszerre vicces és izgalmas.”
A stúdiót meg kellett győzni, hogy Atkinson játszhassa a veszélyes jelenetet. „A kerekesszék súlypontja rendkívül magasan van, ezért fordulni és fékezni kicsit kockázatos dolog, a gyorsulásról már nem beszélve – magyarázza Atkinson. – Bivalyerős kerekesszéket akartunk, amely hetven-nyolcvannal képes száguldani.” A trükkcsapat négy kerekesszéket készített, amelyek mindegyikét egy-egy adott jelenet igényei szerint alakították át.
Nincs rendes kémfilm kütyük nélkül: esetünkben a derék Quartermain avatja be Englisht a legújabb fejlesztések rejtelmeibe, az ügynök autóját is beleértve. Atkinson mindig is rendkívüli érdeklődést tanúsított a gépjárművek iránt, és most olyanra volt szüksége, amely nagyon brit ízlést tükröz, és nem kapható hagyományos szalonban. „Pár éve a Rolls Royce kifejlesztette a hihetetlen kilencliteres V16-os motort – ecseteli a komikus. – Megkerestük a céget, és kérésünkre voltak olyan szívesek beszerelni egy kilencliteres V16-ost egy Phantomba. A jármű szinte szárnyakat kapott, alig volt kedvem kiszállni belőle. Persze nem csak a motor miatt különleges, tele van mindenféle kütyüvel, amikkel a rosszakat nyírom.”
Fontos volt azonban, hogy a sok kütyü, kaszkadőrmutatvány és trükk soha ne szorítsa háttérbe a produkció elsődleges titkos fegyverét: Atkinsont. „Rowant azért olyan jó filmezni, mert még a legapróbb gesztusa is – felemelt szemöldöke, szeme forgása – a nagy célt, a szórakoztatást szolgálja – magyarázza Parker. – Rowan analitikus szemmel közelít a komédiához, s amit létrehoz, különleges és rendkívül kifinomult. Briliáns módon képes dekonstruálni egy poént, ahogyan felépíteni is. Amikor az ember Rowannel dolgozik, egyetlen dologra kell odafigyelnie: hogy elég teret hagyjon neki tehetsége kibontakoztatására.”
A film szereplői
ROWAN ATKINSON (Johnny English) a newcastle-i és az oxfordi egyetemen tanult, és villamosmérnöki diplomát szerzett. Hatalmas sikerrel szerepelt az 1977-es edinburgh-i fesztiválon, majd egy évvel később a londoni Hampstead Színházban mutatkozott be. Alapító tagja volt a BBC Not the Nine O'clock News csapatának, amely nem várt sikert aratott. Ebből a politikai híreket kifigurázó vígjátékból négy sorozat készült, és számos díjat nyert, köztük Ezüst Rózsát a Montreux-i gálán, nemzetközi Emmy-díjat, a Brit Akadémia díját, és Atkinson megkapta a BBC-től az „Az év személyisége” címet.
1981-ben Atkinson a legfiatalabb előadó lett, aki egyedül lépett fel a londoni West Enden. Sikeres színházi karrierje során többek között a The Nerd és a The Sneeze című produkciókban szerepelt.
Egyik legsikeresebb televíziós sorozata a BBC-nek készült Fekete Vipera (Blackadder), amely három díjat nyert a Brit Tévé- és Filmakadémiától, továbbá nemzetközi Emmy-díjat, három ACE-díjat, valamint Atkinson átvehette a legjobb szórakoztató előadónak járó díjat, és ismét elnyerte a BBC-től „Az év személyisége” címet.
Legismertebb televíziós sorozata a Mr Bean, amely Arany Rózsát nyert a montreux-i gálán, és megkapta a nemzetközi Emmy-díjat, két BAFTA-díjat, és az 1995. legjobb vígjátékának járó ACE-díjat.
További televíziós produkciói: The Thin Blue Line, Rowan Atkinson on Location in Boston (ACE-díj 1993-ban).
Mozifilmjei: James Bond: Soha ne mondd, hogy soha (Never Say Never Again), A nagy balek (The Tall Guy), Boszorkányok (The Witches), The Appointments of Dennis Jennings (a legjobb rövidfilmnek járó Oscar-díj 1989-ben), Nagy durranás 2. – A második pukk (Hot Shots – Part Deux), Négy esküvő és egy temetés (Four Weddings and a Funeral), Az oroszlánkirály (The Lion King), Bean – Az igazi katasztrófafilm (Bean – The Ultimate Disaster Movie), Sztárom a párom (Notting Hill), Fekete Vipera: Oda-vissza (Blackadder Back & Forth), Üldözési mánia (Rat Race), Scooby Doo, Johnny English, Igazából szerelem (Love Actually), Az eltakarítónő (Keeping Mum).
Dolgozott a Mr. Bean című animációs sorozaton is.
Atkinson szenvedélye az autóvezetés, három nagy teljesítményű úgynevezett szuperkocsija van. A negyediket, egy 370 km/h-s végsebességre képes McLaren F1-et 2011 augusztusában törte totálkárossá, ő maga minimális sérüléssel megúszta.
Az ország legnépszerűbb komikusaként az angliai hírességek élvonalába tartozik, amit az is mutat, hogy rendszeresen meghívják a királyi család protokolleseményeire, legutóbb Kate Middleton és Vilmos herceg esküvőjén is ott volt.
GILLIAN ANDERSON (Pamela Thornton) Emmyt és Arany Glóbuszt nyert, továbbá kétszer kitüntették a színészkamara (SAG) díjával is. A science fictiontől a kosztümös drámáig minden műfajban otthon van.
Világhírét az X-aktáknak (The X-Files) köszönheti. 1998-ban Dana Scully ügynököt a mozivásznon is életre keltette az X-akták – Szállj harcba a jövő ellen (X-Files: Fight the Future) című filmben. Egy évvel később a sorozat történetében első nőként írt és rendezett egy epizódot (All Things). 2008-ban az újabb moziváltozatban szerepelt: X-akták: hinni akarok (The X-Files: I Want to Believe).
További fontosabb filmjei: Az utolsó skót király (The Last King of Scotland), Hideg fejjel (Straigtheads), Hogyan veszítsük el barátainkat és idegenítsük el az embereket? (How to Lose Friends & Alienate People), Boogie Voogie, Az óriás (The Mighty), Bikatöke (Tristram Shandy: A Cock and Bull Story), Szeress, ha tudsz! (Playing by Heart), Az öröm háza (The House of Mirth), The Mighty Celt.
DOMINIC WEST (Simon Ambrose) igen népszerű mind Angliában, mind Amerikában. Főszereplője volt minden idők egyik legjobb kritikai fogadtatású sorozatának, a The Wire – Drótnak. A széria öt évadot ért meg, az utolsó szezon egyik epizódját West rendezte.
Fontosabb filmjei: 28 nap (28 Days), Mona Lisa mosolya (Mona Lisa Smile), Felejtés (The Forgotten), 300, Chicago, Szentivánéji álom (A Midsummer Night’s Dream), True Blue, Hannibal ébredése (Hannibal Rising), Star Wars: I. rész – Baljós árnyak (Star Wars: Episode I – The Phantom Menace), Túlélni Picassót (Surviving Picasso), III. Richárd (Richard III).
A film alkotói
OLIVER PARKER (rendező) első nagyjátékfilmje az Othello adaptációja volt 1995-ben, Kenneth Branagh és Denzel Washington főszereplésével. Ezt követte egy Oscar Wilde-adaptáció, Az eszményi férj (An Ideal Husband), amelyet két Arany Glóbuszra és három BAFTA-ra jelöltek. Szintén Wilde-adaptáció a Bunbury, avagy jó, ha szilárd az ember (The Importance of Being Earnest) című filmje.
További fontosabb filmjei: A sötétség ideje (Fade to Black), I Really Hate My Job, St. Trinian’s – Nem apácazárda, Dorian Gray, St. Trinian’s 2. – The Legend of Fritton’s Gold, The Private Life of Samuel Pepys (tévéfilm).
Mielőtt rendező és forgatókönyvíró lett, Parker színész és rendező volt a Dog Companynál a legendás horrormester, Clive Barker munkatársaként.
TIM BEVAN & ERIC FELLNER Európa vezető filmprodukciós cégének, az 1983-ban alapított és azóta számtalan filmes díjat nyert Working Title Films elnökei 1992 óta. Több mint nyolcvanöt filmet készítettek, amelyek bevétele világszerte eléri a három és fél milliárd dollárt.
Oscar-díjas filmjeik: Ments meg, Uram! (Dead Man Walking), Fargo, Elizabeth. Összesen huszonnégy BAFTA-díjat gyűjtöttek be, többek között az Igazából szerelem (Love Actually) és a Négy esküvő és egy temetés (Four Weddings and a Funeral) című filmekkel, valamint nívós díjakat a cannes-i és a berlini nemzetközi filmfesztiválokon, több más elismerés mellett.
További nemzetközi sikereket elért filmjeik: A United 93-as (United 93); Büszkeség és balítélet (Pride & Prejudice); Nanny McPhee – A varázsdada (Nanny McPhee); Tűzveszély (Catch a Fire); Füstölgő ászok (Smokin' Aces); Vaskabátok (Hot Fuzz); Mr. Bean nyaral (Mr Bean's Holiday); Sztárom a párom (Notting Hill); Bean – Az igazi katasztrófafilm (Bean); A tolmács (The Interpreter); Johnny English; Ó, testvér, merre visz az utad? (O Brother, Where Art Thou?); Egy fiúról (About a Boy); a Bridget Jones filmek; Ali G Indahouse; Haláli hullák hajnala (Shaun of the Dead); Billy Elliot, Paul.
A Working Title-nél már az utómunkálatok folynak a Drew Barrymore főszereplésével készült Everybody Loves Whales című produkción, illetve a Mark Wahlberget és Kate Beckinsale-t felvonultató Contraband thrilleren, illetve előkészületben van az Anna Karenina Keira Knightley-val és Jude Law-va
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.