Kritika: Silent Hill: Shattered Memories

Fagypont alatt.

 

Tél van. Ilyenkor általában előveszek egy „télies” játékot, hogy a játék atmoszférája jobban átjöjjön. Hisz olyan játékot, amiben hó van, meg télies hangulat, azt télen jó játszani nem? Vagy ezzel csak én vagyok így? Na, mindegy Skyrim magyarítás még úgy néz ki idén nem lesz így elővettem ezt.

Történet

Harry Mason és lánya épp kocsikáznak, mikor egy hatalmas hóviharban karboloznak. A baleset épp Silent Hill közepén történt. Harry mikor magához tér, szembesülnie kell azzal, hogy lánya, Cheryl nincs a kocsiban. Így zseblámpájával útnak indul, hogy megkeresse.

Játékmenet

Shattered Memories, nem egy remake ha valaki azt gondolná. Hanem egy teljesen új rész. Shattered Memories egy kaland játék.  Tele van egy sor rejtvénnyel. Továbbá a játékot három nagyobb egységre lehet felbontani. Első körben ott van a szoba, a pszicho dokival, ami folyamatosan átalakítja azt, ami ránk vár a következő pályán. Majd következik egy kis barangolós, felfedezős, nyomozgatós rész, Silent Hill kihalt városában, s végül pedig a rémálomszerű menekülés a csúnya gonosz szörnyek elől.

A játék elején, mint már említettem pár sorral feljebb lesz nálunk egy zseblámpa. Ami igen hasznos mivel PlayStation 2-őn alig lehet valamit látni a környezetből. És még lesz nálunk egy mobiltelefont is, amit a játék elején megszerzünk. Mobilban van GPS, továbbá fényképezhetünk is vele, és természetesen hívni is lehet vele. Plusz most már a telefonunk fog recsegni, furcsa hangokat ki adni mikor valami közeledik felénk, és az a valami nyilván nem sakkozni szeretne velünk.
Játékban vannak olyan részek, amikor hirtelen megfagy, előttünk minden ilyenkor kell futni minél gyorsabban. Mivel Harry csak egy családapa, és ebben a játékba fegyverünk nincs (csak kapunk ilyen esetekben „flare” pálcikákat), csak futni tudunk előlük, vagy ha nagyon jók vagyunk ki is tudjuk a lényeket kerülni, vagy ha nagyon profik vagyunk bár nekem ez nem sikerült sokszor különböző tárgyakat felboríthatunk, hogy a mögöttünk lévőket lelassítsuk. Ja és bizonyos helyeken el is tudunk bújni előlük. De sokszor észrevesznek így ez teljesen felesleges.

Grafika

A klausztrofóbiás világ elevenedik meg nagy részletességgel. Hatalmas, varrat nélküli világ. Karakterek szépen ki vannak dolgozva, már amennyire ps2 grafikával kilehet. A város átváltozása nagyon szépen meg van animálva.

Zene

A játék zenéjét nem más, mint Akira Yamaoka készítette. Nem kevesebb, mint 21 számot komponált a játékhoz. Mindegyik hangulatos, dinamikus.  Ismét nagyon jó munkát végzet .

Végszó

Elég rövid játék lett. Kb 6-7 óra alatt kilehet vinni. Sőt szerintem előbb is, csak nekem nem sikerült, mert volt mikor GPS-szel eltévednem.  Ennek ellenére egy remek kis játék lett. Méltó a többi Silent Hill részhez. Az atmoszféra üt. A hangulat megvan, és van mikor ijesztő.

A játék elérhető ezeken a platformokon: psp, ps2, wii.