Kritika: ParaNorman

Másvilág.

Norman egy különc kis srác. Az élők sorai közül egy barátja sincs, de a halottakkal nagyon jól kijön. Nehezíti is sorsát ez a különleges képesség, hogy látja a halottakat. Főleg mikor nagybátyja, Mr. Prenderghast egy feladatot bíz rá. A feladat nem más, mint meg kell védeni a várost egy átoktól. Ám a dolgok nem mennek terv szerint. Így a várost zombik szállják meg. Előre közlöm, hogy a 12-es karika jogosan van feltüntetve a film plakátjain. Ezzel nem azt mondom, hogy gyerekek nem tekinthetik meg. Csak felelősségteljesen tekintse meg minden szülő a gyerekével a filmet. Én személy szerint már hat éves koromba Terminátoron és Alienen nőttem fel. Csak ezzel azt akarom közölni, hogy a gyerek nem akkor fog félni, ha megnézi a filmet, hanem akkor, ha nincs mellette megfelelő, mintaadó szülő. Na, de nagyon elkanyarodtam a témától. A film ugyanazzal a gyönyörű technikával készült, mint a Coraline. A Laika stúdió ezúttal is, egy zseniális animációs filmet (vagy bábfilmet kinek hogy tetszik) készített. Komolyan, annyit röhögtem a film alatt, hogy a megszámolnám, hány tavalyi animációs filmen nevettem összesen, a ParaNorman nyerne. Szerintem a humora az, ami ezt a filmet megmenti. Mert igazából a karakterek sablonosak. Van itt hülye izomagy, a suli huligánja, az idegesítő nővér stb. Persze emellett szerintem simán el lehet menni. Meg számomra, ami még pozitívum volt, az nem más, mint történet. Izgalmas és igazából végig oda szögezte a tekintetemet a vászonra. Igaz, hogy tele van horrorfilmes klisékkel, de bakker, nem ezt várja az ember?! Én le tudtam nyelni. A poénokra visszatérve, nagyon sokrétű. Van, amin a gyerekek fognak nevetni, van, mikor a felnőttek. Külön tetszettek a nagy klasszikus horror filmes utalások is. Például: mikor Norman telefonja megcsörren és a mobilja csengőhangja a Halloween című, igen jó horror film főcímdala. A zene is jó. Illik a filmhez. Szerintem egy nagyon jó kis film ,kár lenne kihagyni, aki teheti, nézze meg! Csak ajánlani tudom.