Kritika: Die Hard - Drágább, mint az életed

Yippie ki yay, nagy összefoglaló az összes Die Hard részről, és természetesen beszámoló az ötödik részről is.

Die Hard (Drágán add az életed! – írásomba itt magyarul leírom a címet, de a következő sorokba, már nem. Ahogy a többi résznél sem) az én Top10 legjobb akció filmek listájába mindig benne volt, és benne is marad. Die Hard egy rohadt jó akció film. De miért is? Szerintem azért, mert John McClane nem egy legyőzhetetlen akcióhősként van beállítva. Egy New York-i rendőr, aki csak a magán életét akarja helyre pofozni és csak úgy véletlenül kerül szarba. Átlagos rendőr, átlagos gondokkal röviden.  Még mindig tudok izgulni többszöri végig nézés után. Sőt igazából egy felesleges robbanás nincs a filmbe. Csak annyi amennyi épp szükséges. Helyette kapunk egy csomó izgalmas, feszült jelenetet. Meg a párbeszédek is nagyon jók. Alan Rickman nagyon jól alakít, vérbeli rossz fiú. Meg igazából a terrorista csoport többi tagjának is a neve úgy bennem marad, mert ők is ugyan úgy emlékezetes karakterek, és nem egy sablonra épültek úgy, mint a legtöbb akciófilmben. De ami a legnagyobb erőssége, hogy a történet, meg akció jelenetek nem rugaszkodnak el a realitástól.

Die Hard 2-ről röviden csak annyit tudnék mondani, hogy jó. Az a legnagyobb baj a második résszel, hogy a készítők nem gondolták tovább a folytatást, vagyis ott maradtak az első rész gyökereinél. Igaz, hogy betették más helyszínre McClanet, de ugyan úgy karácsony van, ugyan úgy a feleségét akarja megmenteni. Ahogy McClane mondaná: "Hogy léphet az ember kétszer ugyan abba a szarba" Meg a második résztől a franchise kezd el rugaszkodni a realitástól és bár ebben a részben még nem szemet szúró, de később az lesz. Meg a film végi csavar, nem annyira csavar hamar leesik a nézőnek. De tovább nem szidom, azért jó kis film, mégis csak jobb a negyedik résznél.

Die Hard: With a Vengeance. Igaz, hogy még több robbanás van benne, és még jobban elrugaszkodnak a valóságtól, de nekem valahogy így tetszik ez a rész. Egyből a nyitó jelenet egy hatalmas robbanással kezdődik, ami egyből oda szegezi a figyelmemet és a film története egyszerűen nem engedi el. Dinamikus, akció dús és sokkal jobban tovább gondolt ez a rész, mint a második. Nekem nagy kedvencem. Samuel L. Jackson és Bruce Willis nagyon jó párost alakítanak. A film humora jó, mint az előző részeknél már megszoktuk. És sokkal karakteresebb ellenséget kapunk ebben a részben, mint a másodikban.

Live Free or Die Hard-ba sikerül behozni az idegesítő karaktert, aki mindig ott van ahol a főszereplő. Unalmas film, nem értem miért készült el, vannak benne jó jelenetek, de nem sok. Látom, hogy a készítők arra hajtottak, hogy egy kicsit modernizáljuk meg a franchiset. Tehát nem terroristákkal kell megküzdenie McClane-nek, hanem egy hacker csapattal. Ami oda vezetett, hogy kevesebb akciót kaptunk és az a kevés is CGI. Valahogy az előző részek akció jelenetei sokkal jobban kivitelezettebbek, mint ennek a résznek. Nem értem miért van ez, de ez van.

Ezek után én az ötödik részt (A Good Day to Die Hard) nem vártam. Oké, hogy hazánkba forgatták, de most komolyan azért üljek be a moziba, hogy azt „játsszam” melyik helyszínt ismerem fel és hány magyar „színészt” láttam a filmbe. Ami előzetes alapján lejött, hogy tele lesz CGI jelenettel és a negyedik rész szintű fő ellenéggel. Tévedtem? Nem. John McClane Moszkvába utazik, mert a fia bajba került. Ám rá kell jönnie, hogy nincs is annyira bajba, csak ezt nem tudta, ugyanis fia CIA ügynök. Viszont a fiának azért így is el kell a segítség, így ketten csapnak oda a rossz fiúknak.  Az tetszett, hogy McClane fia, nem egy nyápic, és valamennyire érződik is, hogy rokonok, és a készítők nem estek bele az Indiana Jones negyedik részes hibájába. Meg elég pörgős a film cselkénye, nem éreztem hosszúnak, mint a negyedik részt. Viszont sokkal több CGI jelenet van ebben a részben és valami eszméletlenül rondák. Még a film elején lévő autós üldözés elmegy, ha nem lenne tele rángatózó kamera effektussal, de még így is az a legjobb akció jelenet az egész filmben.  De mit is vár az ember, egy olyan rendezőtől, akinek a legutóbbi munkája az iszonyatosan szar Max Payne film volt.  Ugyan azon a szintem van ez a Die Hard rész. Kiszámítható csavarok, pocsék forgatókönyv. Azért ebben a részben is a már megszokott Die Hard humor fellelhető, de ez kevés. Ami igazából szíven ütött, hogy McClane már nem az akit megismertünk, más lett. Nem tudom megfogalmazni, de olyan furcsa volt az egész film alatt. A film címét leszámítva, meg azt, hogy szerepel egy John McClane nevezetű ürge a cselekménybe ezt is leszámítva, igazából semmi köze a Die Hardhoz. Én Die Hard filmet akartam látni, és nem pedig egy közepes akciófilmet. Szomorú ez a tény. Bár azért jobban sikerült, mint az Erőnek erejével (hogy egy akciófilmmel összehasonlítsam). Remélem, egy stúdió se gondolkozik azon, hogy készít egy hatodik részt is. Mert akkor én kezdek el, gépfegyverrel rohangálni és közben hangosan ordítani fogom, hogy Yippie ki yay…