Kritika: Virsliparti (Sausage Party)

Az élelmiszerek titkos élete.

A Virsliparti egy nem mindennapi animációs film. Seth Rogen és Evan Goldberg gyermeke, és ha valaki e két név közül legalább az egyiket ismeri, akkor az tudhatja, hogy mire számítson...

Ugyanis a készítőknek van egy sajátos stílusuk, ami pár embert megbotránkoztat, másokat meg szórakoztat. Én valahol a kettő között vagyok, nekem egyáltalán nincs bajom a polgárpukkasztó filmekkel, hiszen nézek South Parkot és Family Guyt, meg a hozzájuk hasonló sorozatokat is. Valamint szeretném azt hinni, hogy a humorérzékem is a helyén van, de sajnos néha az említett páros annyira lemegy alpári szintre, hogy az már nekem... nem sok, csak egyszerűen nem vicces. De ugye ízlések és pofonok. Na, de itt van a Virsliparti, aminek az előzetese után úgy voltam vele, hogy ezt meg akarom nézni! A történetről csak nagy vonalakban annyit, hogy minden egyes élelmiszer él. És ezek az élelmiszerek arra várnak, hogy az emberek - az ő szemszögükből nézve az istenek - levegyék őket a polcról és elvigyék őket az Ajtóntúlivilágba, ami számukra maga a Paradicsom. A gondok ott kezdődnek, mikor egy vevő által visszahozott mézes mustár beszámol a többieknek az Ajtóntúlivilágról és közli velük, hogy nem a Paradicsom várja őket a túloldalon, hanem a halál. Persze senki sem hisz neki és bolondnak nézik.

A film főszereplői Frank, a virsli és Brenda, a hotdog buci, akik alig várják, hogy kiszabaduljanak a csomagolásukból és egymáséi legyenek. Ám egy véletlen folytán elszakadnak a csomagolásban lévő társaiktól és nekik is szembesülniük kell azzal a ténnyel, hogy az Ajtóntúlivilág tényleg nem olyan idillikus, ahogyan azt ők elképzelték. Persze felfedező útjukon akadnak szövetségeseik és ellenfeleik is, ami még inkább megnehezíti a helyzetüket. De nem is pazarolnék több sort a film történetére, inkább kész tényeket közölnék, hogy mégis milyen alkotás lett a Virsliparti. Számomra kifejezetten szórakoztató lett (bár a film vége..), vicces és a legtöbb esetben a humor is betalál. A cselekmény több szálon fut, és a legtöbbször dinamikus a történet vezetés, de van mikor sajnos unalomba megy át. Az animáció jónak jó, de senki se Pixar-szintet várjon.

Ebben a filmben minden van: gátlástalan, offenzív viccek és pörgős egysorosok, rasszizmus, politikai szatíra... Viszont a cselekmény vége felé már inkább az alpáriság volt jelen, amit én sajnáltam, mert ha az a 10-20 perc nem lett volna, akkor vígan kijelenthettem volna, hogy végig szórakoztatott. De nem panaszkodok, mert az elvárásaimat teljesítette. Azt meg remélem, mondanom sem kell, hogy a film nézése közben semmit nem ajánlott fogyasztani, mert az már tényleg morbid lenne, nem igaz? Viccet félretéve, aki ismeri Seth Rogen és Evan Goldberg munkásságát és szereti, az a legújabb művükben sem fog csalódni. Aki viszont nem ismeri, de nyitott a gátlások nélküli, polgárpukkasztó humorra, társadalomkritikára, annak is megér egy próbát a Virsliparti, mert ezt a partit kár lenne kihagyni!