Kritika: A szerencse háza (The House)

Alternatív megoldás a tandíj kifizetésére.

A Will Ferrell nevével fémjelzett filmektől a legtöbb esetben távol tartom magamat, mondván, hogy az a humor, amit Ferrell képvisel, inkább kínos és erőltet, mint vicces. Mégis, A szerencse háza előzetese felkeltette az érdeklődésemet. Úgy gondoltam, hogy ha nem is az egész film, de azért lesz egy-egy jelenet, ami engem is meg fog tudni nevettetni. A másik erős érvem a film megtekintése mellett Amy Poehler volt, akinek bár voltak felemás filmjei, de azért a Városfejlesztési osztály című sorozatban mégis nagyszerű alakítást nyújtott.

A történet igen egyszerű: a Johansen házaspár egy szem lányát felveszik az egyetemre, ám az iskolai kiadások eléggé költségesek, és a szülők szűkölködnek, ezért nem, nem diákhitelt vesznek fel, nem másodállást keresnek, hanem egy illegális kaszinót nyitnak ismerősükkel, az alkoholista Frankkel (Jason Mantzoukas). És bár a kaszinós ötlet működőképesnek látszódik, hamarosan számtalan problémát hoz magával...

Erre a filmre úgy kell beülni, hogy elfogadjuk azt a tényt, hogy a cselekménye egy teljesen más dimenzióban játszódik, ahol értelmes, logikus döntések nincsenek, csak végletek, és azokból is a rosszabb fajták. Mert hát Ferrell karaktere összeadni sem tud, de azért egy kaszinó működtetését biztosan tudja ügyelni, ahol csak úgy dől a pénz, emellett pedig a számok is. Logikus döntéseket egyik karakter sem tud hozni, de persze a filmvégi happy end azért így sem marad el. Ám az oda vezető út nagyon viszontagságos.

A film humora nem rossz, bár sokszor erőltettet, de így is voltak benne az arcomra mosolyt csaló pillanatok.  A rendezés és az operatőri munka egyszerűen borzalmas. Kapkodó jelenetek, indokolatlan vágások, és iszonyúan ronda CGI. És túl sok vér! Amit humorosnak szántak, de szerintem egyáltalán nem úgy sikerült. A brutalitásnak viccesnek kéne lennie? Mert szerintem nem. Nem hittem volna, hogy ilyet mondok, de mivel a rendezés rossz, így a színészi játékok felértékelődtek, habár azok is lagymatagok, de a színészek és az a pár poén megmenti a filmet a nézhetetlenségtől.

Én mindenkinek azt ajánlom, hogy nézze meg az előzetest és csak utána üljön be rá a moziba. Ferrell rajongóinak kötelező darab, aki meg igényes szórakoztatásra vágyik... Hát, az jobb ha inkább messzire elkerüli ezt az alkotást.