Kritika: Kivert kutyák (Strays)

Ebadta banda.

A Kivert kutyák tulajdonképpen egy felnőtteknek szóló Úton hazafelé. Külföldön R besorolást, itthon pedig „csak” 16-ost kapott, így ez elég jól reprezentálja is, hogy a film humorát milyen keretek között kell elképzelni.

A történet tulajdonképpen a road movie-k elemeit veszi kölcsön. Reggie (Will Ferrell) nárcisztikus kapcsolatban él gazdájával, Douggal (Will Forte), ám egy nap a „hozd vissza, f*szom” játék durvára sikerül, és Reggie eltéved, így meg kell tapasztalnia a kóbor kutyák mindennapi életét. Az új életstílushoz való alkalmazkodásban egy városi eb, Bogár (Jamie Foxx) nyújt segítő mancsokat, s a két kutya hamar összhangba kerül egymással. Táborukat Bogár ismerősei, Vadász (Randall Park) és Maggie (Isla Fisher) erősíti.

A Kivert kutyák Reggie útkeresését mutatja be: azt, hogy az a kis szeretnivaló kutyus hogyan is jön rá arra, hogy sokkal többet ér, mint azt gazdája el szeretné hitetni vele. Közös útjuk során tudatosul Reggie-ben, hogy Doug nem volt jó gazdája, és ezen felismerését követően egyetlen cél vezérli: a bosszú.
A főszereplő kutyák közül természetesen Reggie-nek jutott a legjobban kidolgozott karakterábrázolás. Bogár előtörténetét ugyan a film háromnegyedénél flashback formájában láthatjuk, de az annyira sablonos, hogy valószínűleg senki nem fog igazán meglepődni rajta. Vadász és Maggie a kötelező páros, akik között dúl a szerelem, de nem képesek a kapcsolatukat magasabb szintre emelni.

A fenti sorokban remélem, jól érzékeltettem, hogy a Kivert kutyák nem csak humorában, de mondanivalójában is a felnőtteket célozza meg. A történet ugyan leírva szépen hangzik, de nem kap olyan nagy teret, hiszen egy vígjátékról van szó.
A poentírozás az, amit érdemesebb kivesézni: aki látta az előzeteseket, az tudhatja, hogy milyen humorvilággal is operál a film. Aki viszont nem, annak leírom, hogy trágár, cifra káromkodásokkal teletűzdelt, a mostani korszellemnek megfelelő poénokra kell számítani. A Kivert kutyák viszont nem akkor működik a legjobban, amikor az alpáriság felé veszi az irányt, hanem akkor, amikor a kutyák szemszögéből mutatja be a világot és annak működését. Nekem kifejezetten tetszett, hogy a kutyáknak milyen elmélete van arról, hogy az ürülékükkel mit is kezd az ember. Valamint van egy pont, amikor Maggie a többieknek el akar sütni egy kopp-kopp viccet, de amint elkezdi mondani, előjön a tipikus kutyareflex... Természetesen még sorolhatnám az intellektuálishoz közelebb álló vicceket, de inkább mindenki fedezze fel őket magának.
A poénokon a CGI is sokat segített, ugyanis a kutyák mimikájának kivitelezése egyszerűen pazarra sikerült, és sokszor tényleg emberien tudnak reagálni a dolgokra. A humorra visszakanyarodva: a magyar verziónak szerintem nem tett jót, hogy néhány poén az előzetesben és a kész filmben máshogy lett lefordítva, így az összhatás romlott. 

A fentieket összegezve tehát a Kivert kutyák egy nagy adag humorbomba, ami ismert kliséket vesz elő, de ettől függetlenül egy szerethető alkotás. Reggie és a barátai pedig megkapják a méltó helyüket a világban.