Kritika: Halálos iramban 10. (Fast X)

A vég kezdete.

Mit is lehet egy olyan széria tizedik részétől várni, ami lényegében egy dologról szól: autók. Bevallom, nem én vagyok a legjobb alany arra, hogy a Halálos iramban legújabb részét véleményezzem, mivel a széria legtöbb részét nem láttam. A franchise imádói megkövezhetnek, mindazonáltal így is tudom, hogy miről szóltak a korábbi részek, tisztában vagyok vele, hogy milyen egetrengető fordulatok történtek bennük, illetve a mozi előtt azért alaposan felkészítettem magam. Bár minden elismerésem annak az elvetemült rajongónak, aki a legújabb etapra úgy ül be, hogy előtte otthon lenyomja a korábbi részeket.

Visszakanyarodva a fő kérdésre: mit lehet várni egy széria tizedik részétől? Ráadásul úgy, hogy csupán felvezeti a lezárást. Megújulást?! Az én személyes megítélésem a Halálos iramban korai (értsd: első három) részeivel kapcsolatban az volt, hogy ezek csupán Need for Speed koppintások. Aztán a versenyzés, az aszfaltperzselés, a "tövig nyomom a gázpedált" érzés háttérbe szorult, és előtérbe került a CSALÁD! A széria mentségére legyen szólva, valamelyest meg tudott újulni, mindazonáltal "a család az első és az a legfontosabb" szlogen nyüstölése mára teljesen kifulladt. A Halálos iramban annyiszor emelte már piedesztálra az emberiség legfontosabb mikroközösségét, hogy akár egy konzervatív pártpropaganda is lehetne belőle. Mindenestere a széria sikeres, hiszen ha nem lenne az, akkor nem kéne a tizedik részét kiveséznem a kedves Olvasónak.

Na, de akkor nyissuk is fel a motorháztetőt és lássuk, mit rejt: a történet egyszerű, mint egy délutáni matiné. Flashback formájában megtudjuk, hogy az ötödik rész főgonoszának van egy fia, Dante (Jason Momoa), aki végignézte az ötödik rész végső akciójelenetét, és mivel abban apuci meghalt, most bosszúra vágyik. Dante viszont nem éri be annyival, hogy Torettót (Vin Diesel) megölje: előtte kínozni akarja. Adva is van a konfliktus: senki sincs biztonságban. Legalábbis ezt szeretné éreztetni a történet. A gondok Dante karakterével kezdődnek. Számomra súlytalan gonosz lett, köszönhető a számtalan ripacskodásának. Igazából egy bosszúra éhes karakternek kellene lennie, aki eltökélt a célja elérése kapcsán. Évek óta bujkált, várva a megfelelő pillanatra, és ez idáig egy komplex tervet kellett volna kiagyalnia. Ehelyett csupán „gonoszkodik”. Nincs olyan tette vagy megnyilvánulása, ami miatt azt lehetne mondani, hogy ő a széria eddigi legjobb antagonistája. Egy harsány, ripacskodó metroszexuális személy csupán, aki ebben a részben próbálja ugyan Torettót kínozni, de még az sem sikerül neki. Ezt a pontot megpróbálom spoilermentesen megközelíteni, de a lényeg az, hogy a film azt próbálja a nézővel elhitetni, hogy ebben a részben minden egyes karakter, vagy ha úgy tetszik, családtag veszélyben van. Viszont igazi drámai jelenetekre, vagy éppen karakter kiírásokra ne nagyon számítson senki, ugyanis pont az ellenkezője történik: új, sőt halott karaktereket hozna be. Igen, jól olvassátok: egy olyan részben, ami lényegében a zárást akarja felvezetni. Ennek a résznek reformernek kellett volna lennie, meg kellett volna győznie mindenkit, hogy van még kraft a szériában és érdemes várni a végkifejletet. Komorabb és mélyebb résznek kellett volna lennie, gigászi cliffhangerrel. Ehelyett egy biztonsági játék lett, ugyanis a készítők annyira ragaszkodtak a bevált dolgokhoz, hogy erőt sem vettek magukon, hogy valami emlékezetessel vagy meghökkentővel rukkoljanak elő. Ezt az akciójelenetek is megszenvedik, ugyanis nincs olyan, amit már korábban ne láttunk volna. Természetesen lekötötték a figyelmemet, viszont súlytalanra sikeredtek, és nem mellesleg a CGI sem lett valami szép. Azt pedig már fel sem rovom az új résznek, hogy itt is a fizikai törvényeket meghazudtoló mutatványokat láthatunk.  

A párbeszédek és a színészi alakítások tekintetében is maradinak mutatkozik a film. Vin Diesel nem egy színészóriás, és ez meg is látszik a végeredményen. A drámaiság tengerében kellene lubickolni: érzelmeket előcsalogatni, és azokat megjeleníteni az arcon, csakhogy erre ő sosem volt képes, és most meg már nem is képes rá. A párbeszédek pedig olyanok, mint a színészi alakítások. Olyan mondatok vannak a filmben, mint „Ez egy bomba. Mi lesz, ha felrobban?” és még sorolhatnám – de nem akarom, mert elég volt ezeket egyszer átélni.

Természetesen Roman (Tyrese Gibson) és Tej (Ludacris) továbbra is hozzák a poénokat. Shaw (Jason Statham) keménykedik egy jelenetet, Ramsey (Nathalie Emmanuel) itt is agresszívan nyomkodja a klaviatúrát, szóval minden itt van, amit idáig megszokhattunk a szériától. Viszont tényleg elég ennyi? Ha Halálos iramban-filmről van szó, akkor elvárások már nincsenek, vagy nagyon alacsonyan vannak? Mindenestere az elvetemült rajongók így is be fognak ülni az új részre, főleg úgy, hogy a héten más nagy volumenű bemutató nincs a hazai mozikban; mindenki másnak pedig inkább azt tanácsolom, hogy a saját családjával töltsön tartalmas időt, mert a Torreto família már kifáradt.