Néhány dolog "A hercegnő és a béka" c. filmről + magyar hangok

John Musker és Ron Clements újabb közös produkciója.

A HERCEGNŐ ÉS A BÉKA

RÉGI MESE ÚJRAÉRTELMEZVE

A HERCEGNŐ ÉS A BÉKA a hatodik közös produkciója a nagy veterán rajzfilmkészítő duónak, Ron Clementsnek és John Musker-nek. Az ő párosuk jegyzi többek között a Kis hableányt, az Aladdint, a Herculest, vagy A kincses bolygót. Az utolérhetetlen rajzfilm-készítő páros a fordulatos cselekmény, és nem utolsó sorban a humoros betétek miatt döntött úgy hogy belevágnak a film elkészítésébe.

„John Lasseter-nek tetszett a történet"- emlékszik vissza Musker. „Mint ahogy az az elképzelés is, hogy a történet helyszíne New Orleans legyen, a jazz fővárosa, a maga sajátos kultúrájával, történelmével, egyedülálló bájával. A jazz korszak határozta meg a mese zenei világát, és adott nosztalgikus felhangot a történetnek, mi pedig azon voltunk, hogy megbolondítsuk kicsit a klasszikus mesefilm karaktereket."

A HERCEGNŐ ÉS A BÉKA alapjául a Grimm testvérek nagy klasszikusa, a Békakirály szolgált. Ennek a mesének adtak a film készítői sajátos, teljesen új értelmezést. Rob Edwards forgatókönyv író elmondása szerint a történet kitalálása abszolút közös munkán alapszik. „Járkálok a stúdióban, beszélgetek a rajzolókkal, animátorokkal, rendezőkkel és eközben kialakul a történet. A könnyebbik része a dolognak, amikor visszamegyek a szobámba és megírom az egészet."

A Nagy folyó kanyarulatában ragyog New Orleans, csalogat gazdagságával, kalandokat ígér, árad belőle a zene és a varázslat. Itt, a 20-as évek jazz korszakának francia negyedében a kovácsolt vas balkonkorlátok és titokzatos sikátorok között bontakozik ki a meglehetősen szokatlan történet.         

Tiana egy vonzó, független, keményen dolgozó fiatal lány. Nincs ideje a romantikára, enyelgésre, álmodozásra. Imád főzni, és az az álma, hogy New Orleans legjobb éttermének tulajdonosa legyen. A gasztronómia iránti szenvedélyét édesapjától örökölte.

De szorgalma és kitartása ellenére mégsem éri el olyan könnyen a céljait, számtalan akadályt gördít a sors az útjába.

A Mississippi folyó felöl egy jóképű, életvidám, jazz fanatikus érkezik a városba, Maldónia királyi sarja, Naveen herceg. A kissé elkényeztetett, felelőtlen, kissé lusta Naveen egész életében könnyedén boldogult tökéletes külsejének és sármjának köszönhetően.

Dr. Facilier szemet vet Naveen herceg királyi kiváltságaira, és a fekete mágia segítségével akarja ellopni tőle, ám egy elhibázott varázslat folytán békává varázsolja őt.

Naveen a fatális hibát a mesékből jól ismert trükkel akarja helyrehozni, miszerint ha megcsókolja valaki, akkor visszaváltozik herceggé. Ám ez nem segít rajta, sőt csak azt eredményezi, hogy Tiana is békává változik. A kétéltű páros a Louisana mellékfolyójában, Bayou-ban találja magát, hullámok tetején hánykolódva, béka- vadászoktól üldözve. A 197 éves varázsló hercegnőt keresik, Odie Mamaát, hogy segítsen rajtuk mágikus erejével.

Veszélyekkel teli, ugyanakkor hihetetlenül komikus útjuk során egy Ray nevű, szerelmi bánatban szenvedő Cajun szentjánosbogár, és egy jazz zenész aligátor, Louis segíti őket.

Veszedelmektől tarkított útjuk közben a két totális ellentét, Naveen és Tiana a legjobbat hozzák ki egymásból. Legyőzik az akadályokat, elfogadják a másikat, és ráébrednek, hogy az álmok valóra válnak - persze nem pontosan úgy, ahogy elképzeljük.

A mese végén a szerelem győzedelmeskedik, és azok a különbségek, amelyek korábban olyan fontosnak tűntek, egyre inkább elhalványodnak, végül teljesen maguk mögött hagyják a mellékfolyóban.  

„Nagyon egyszerű célom volt ezzel a filmmel.  Egy történetet szerettem volna elmesélni két csodás emberről, akik találkoznak, és egymásba szeretnek. Ezt akartam elmondani a barátaimnak, és a barátaim gyerekeinek, tulajdonképpen erről szólt az egész" -meséli Edwards.

„Káprázatos karakterek, határozott vélemények, humor, amely a szülőknek és a gyerekeknek egyaránt élvezhető, remek zene. És közben mintha hullámvasúton ülnénk, egyszer lent, egyszer fent, az egyik pillanatban sírunk, aztán nevetünk. A lényeg, hogy megérintse az embereket a mese. Ha ez megtörténik, akkor minden a helyére került."

SZEREPLŐK ÉS SZINKRONHANGOK

TIANA (magyar hangja Vágó Bernadett) nem a hagyományos értelemben vett hercegnő. Álmodozásainak tárgya sem egy mesebeli királyság, vagy égi palota. Ehelyett inkább karrierre vágyik, és egy jól menő üzletre. „Tiana New Orleans legjobb éttermét szeretné megnyitni, ezt az álmot pedig nem más, mint édesapja nevelte a kis „hercegnőbe""- meséli a forgatókönyv írója, Rob Edwards.

Tiana egy nagyon vonzó afro-amerikai nő, aki keményen dolgozik, független, határozott, de emellett szerető, igaz barát és együttérző lélek. Nagyra becsüli az édesanyját, és imádja az édesapját. Tiana tudja, hogy a sikerig vezető út nem lesz könnyű, de hisz abban, hogy kemény munkával eléri céljait. Miközben józanul tör céljai felé, nem értékeli azokat a dolgokat, amelyek körülveszik. Sosem tud lazítani, kikapcsolni.  Nincs ideje a romantikára, nem vesztegeti a drága idejét férfiakra, nemhogy arra, hogy holmi békákat csókolgasson. Mark Henn rajzfilm készítő, aki olyan nagyszerű Disney hősnőket jegyez, mint a Kis hableány, Belle a Szépség és a Szörnyetegből, és Jázmin az Aladdinból, Tianát különösen szerethetőnek találja. „Tianával könnyű azonosulnunk, és szívesen drukkolunk neki. A Disney hősnők az elmúlt évtizedekben nagy változáson mentek át, a Hófehérke-szerű passzív, női figurákat, akik csupán sodródtak az eseményekkel, egyre inkább felváltották a sorsukat kezükbe vevő, aktív rajzfilm hősnők. Tianaba könnyű beleszeretni, hiszen vannak vágyai, döntéseket hoz, együtt érez másokkal, ettől válik érdekessé a karaktere." 

Edward elmondása szerint az unokahúga már alig várja, hogy láthassa Tianát. „Valahányszor beszélünk, mindig azzal nyaggat, hogy meséljek neki a hercegnőről. Alig várom, hogy megnézhessem vele a filmet."

NAVEEN herceget (magyar hangja Pál Tamás) a mesés New Orleans csalja el távoli otthonából, Maldoniából. Az elkényeztetett, felelőtlen herceg ellenállhatatlan bája végtelen életörömében rejlik. Ezen kívül azt kell még róla tudni, hogy meg van őrülve a Dixieland Jazz-ért, melyet Paul Whiteman, Jimie Noone, Earl Hines, King Oliver, Jelly Roll Morton és Louis Armtrong képviselnek. A Naveen karakteréért felelős animátor, Randy Haycock olyan klasszikus Disney figurák szülőatyja, mint Simba az Oroszlánkirályból és Powhatan a Pocahontasból.

„A Disney nagy múltra tekint vissza férfi hősök tekintetében, ám ez az első olyan herceg, aki igazán hatást tud gyakorolni a női főhősre" -meséli Hancock. „Az eddigi történetek alapja mindig szerelem volt első látásra, itt viszont a női és férfi hős elsőre nagyon ellenszenvesek egymásnak. Mint a legtöbbünknek, Naveen -nek is a hibái a legfőbb erényei egyben. A hercegnőnek legfőbb hibája, hogy nem értékeli eléggé az életet, és nem képes jól érezni magát.  Erre tanítja meg Naveen herceg. No meg arra, hogy néha lenyugodjon, és átadja magát a pillanat szépségének."

DR. FACILIER (magyar hangja Vass Gábor) a csavaros észjárású főgonosz a filmben, aki a háttérből mozgatja a szálakat, és mindent elkövet, hogy Naveen herceg és Tiana boldogsága útjába akadályokat görgessen. Még attól sem riad vissza, hogy túlvilági kapcsolatait is megmozgassa, ha a szükség úgy hozza. Céljai elérésében segíti ördögi sármja is.

„Sokat énekel, félelmetes, magas, szikár. Tud nagyon elbűvölő lenni, ha akar. Jóképű, és elegáns. Mindezek teszik nagyon modern „rossz" karakterré Dr. Facilier-t" - vélekedik Bruce Smith Dr. Facilier egyik alkotója.

ODIE MAMA (magyar hangja Molnár Piroska) Dr. Facilier ellenpontja, a pimasz, hóbortos, szellemes, 197 éves, jószívű varázsló, Odie Mama, a Bayou Birodalom királynője. Ő segíti Tiana-t és Naveen- t, hogy útjuk során elkerüljék Dr. Facilier gonosz varázslatait. A történet szerint Odie Mama a Bayou legmélyebb, legsötétebb részén lakik.  Odie Mama kígyócskájával, Jujuval egy réges-régi rákász csónakban éldegélnek, egy nagy fába bepréselve, fejjel lefelé. Itt kotyvasztják ki a különböző varázslatokat, amuletteket azoknak, akik bajba kerülnek.  

Andreas Deja olyan Disney figurákat tudhat a háta mögött, mint Gaston a Szépség és a szörnyetegből, Jafar az Aladdinból, vagy  Zordon az Oroszlánkirályból. „Teljesen odavoltam Odie Mama karakteréért. Ez a vaksi, ráncos, hóbortos öregasszony a kígyójával, aki tulajdonképpen a szeme, és egyébként is minden, ami körülveszi őt annyira szokatlan volt"- meséli Deja. 

A filmkészítők hódolata a  New Orleans -i nagy mesélő, Coleen Sally felé megnyilvánult Odie Mama figurájában. Odie Mama több vonása a nemrégiben eltávozott Coleen-t idézi, aki számos mesekönyv szerzője, a New Orleans-i Egyetem tiszteletbeli professzora, és az amerikai gyermekirodalom nagykövete volt. 

RAY (magyar hangja Mikó István) a mindig nyugodt, fülig szerelmes Cajun szentjánosbogár. Jellegzetes déli sármja, finom humora és romantikus lelke teszi ellenállhatatlanná.  Ray egyetlen vágya, hogy elnyerje Evangeline szívét, aki az univerzum leggyönyörűségesebb szentjánosbogara.  Tüneményes rajongása elérhetetlen szerelme iránt biztosítja a mesefilmnek a szerelmes felhangot.

Készítője, Mike Surrey, aki az Oroszlánkirályból ismert Timon, és a Notre Dame-i toronyőr Clopin -jének alkotója, Ray-ről a következőket mondta: „Ray pontosan tudja, hogy kicsoda. Ő a szerelmes. Tulajdonképpen ugyanazt érzi, mint Tiana és Naveen, csak neki nem okoz problémát, hogy kifejezze azt, amit érez. Nyíltan, kendőzetlenül vállalja érzéseit, míg Tiana és Naveen noha ugyanabban a cipőben járnak, mégsem képesek erre. Lehetetlen nem szeretni Ray-t. Ez  a fogatlan, béna kis krapek a megtestesítője a szerelem transzcendens voltába vetett hitnek."

LOUIS (magyar hangja Gesztesi Károly) a mocsári aligátor igazi jazzrajongó, akit az tesz vonzóvá, hogy szenvedélyes jazz őrült, és kiválóan játszik trombitán. Ő segíti Tiana-t és Naveen a Bayou beli útjuk során, s közben garantálja a vidámságot. Eric Goldberg szerint - aki egyebek mellett az Aladdin Dzsinijének is alkotói között volt- Louis szerencsétlen figura. „Tele van szorongással. De rendkívüli tehetsége van a jazz-hez, és amikor játszik, akkor teljesen feloldódik a zenében, ilyenkor rátalál önmagára." 

„Egy jazz trombitás aligátor szinte biztos, hogy rögtön belopja majd magát a nézők szívébe" - vélekedik Rob Edwards forgatókönyvíró. 

BIG DADDY (magyar hangja Koroknay Géza) Eli La Bouff, akit csak Big Daddy-ként ismernek, egy erős, humoros,  jómódú, befolyásos gentleman, aki semmire sem vágyik, mint hogy az ő kis hercegnőjének, Charlotte-nak minden kívánságát teljesítse. Ennek érdekében még egy nagyszabású bált is szervez, csak hogy az elkényeztetett lánynak legyen hol megismerkednie a herceggel. Ő a mesében a gazdag, befolyásos családfő megtestesítője. Ám ennek a Big Daddy-nek a cselekedeteit nem a hatalom, és mások irányításának a vágya motiválja, hanem a lánya iránt érzett feltétlen szeretet.

CHARLOTTE (magyar hangja Kardos Eszter) Big Daddy elkényeztetett, akaratos, harsány kislánya a 20. századi gazdag gyerek alaptípusának képviselője, ám Charlotte mégsem a jól ismert, tipikus rosszcsont gazdag csemete. Big Daddy valósággal bolondul a szőke, kék szemű kislányért, minden alkalmat megragad, hogy ajándékokkal árassza el, és mindent elkövet, hogy teljesítse kicsi kincse minden kívánságát. Ezek között szerepel az, hogy hercegnő legyen, azáltal, hogy hozzámegy egy herceghez, és ettől az sem tántorítja el, ha meg kell csókolnia néhány békát. Charlotte-ot Tiana barátsága teszi hitelessé, aki New Orleans legjobb varrónőjének a lánya.

JAMES (magyar hangja Szabó Sipos Barnabás) James az erős szerető apa, aki szigorú erkölcsöket és a finom ételek szeretetét plántálta lányába.  New Orleans lakóit szorosan összeköti a finom ételek szeretete. „A jó ételek összehozzák a legkülönfélébb embereket, érted?"- magyarázza James Tiana-nak- „Felmelegíti őket, és mosolyt csal az arcukra. És amiko' majd megnyitom az éttermemet, az emberek majd kilométeres sorokban fognak gyűrűzni, csak azért, hogy ehessenek az ételeimből."
„Az ételeinkből"- javítja ki Tiana.
Tiana vágyai, és személyisége azért olyan amilyen, mert ott áll a háttérben James, az apa. „Igyekeztem megmutatni a nézőknek, hogy milyen nagy a szeretet, és az összetartozás Tiana és James között" - mondta Ruben Aquino vezető animátor.

EUDORA (magyar hangja Janza Kata) Tiana édesanyja szintén nagy hatással van lányára. Tiana az édesanyjában a sikeres üzletasszonyt látja, akivé majd ő is válni szeretne. Gyerekként Tiana legboldogabb pillanatait az édesanyjával tölti, amikor egyik tehetős kuncsaftjának otthonában játszhat egy Charlotte nevű kislánnyal. Míg James romantikusnak mondható, Eudora realista. Tisztában van vele, hogy lányának mennyi nehézséggel kell majd szembenéznie független nőként.

Ruben Aquino szerint Eudora személyisége nagyon különleges. „Ő az a fajta anya, aki amellett, hogy gyereket nevel, nem hanyagolja el karrierjét sem; Eudora varrónő, ami nem túl prosperáló, de abban, amit csinál, nagyon jó. Akárcsak James, ő is nagyon szereti a lányát, és a legjobbat akarja neki."

HOZD AZ ECSETET ÉS A TÁNCCIPŐT!

A HERCEGNŐ ÉS A BÉKA a Walt Disney nagy visszatérése a kézzel rajzolt figurákhoz, a klasszikus mesékhez és a musical-hez, egyszóval a Disney birodalom gyökereihez. 

„Egyvalamit tanulhatunk Walt Disneytől arról, hogy hogyan őrizzük meg a Walt Disney Stúdió sikerességét"- mondta John Lasseter vezető producer- „hogy bátran merítsünk abból a gazdag múltból, amelyre a Disney visszatekint; a tradicionális mesemondó technikát, a szerethető figurákat, a gazdag zeneiséget - ezek mindegyike elsődleges szempont volt a legújabb kézzel rajzolt animációnk készítésekor. A rajzfilm készítői szerint a kézzel rajzolás módszere új virágkorát éli, ezért vállalkoztak arra, hogy felidézik és megújítják a műfajt, ezzel is tisztelegve a kézzel készített rajzfilmek hagyományai előtt."

„A HERCEGNŐ ÉS A BÉKA készítésekor visszanyúltunk a tradicionális Disney mesék hagyományaihoz, és közben új elemekkel, értelmezéssel gazdagítottuk azt. Nem csupán lemásoltuk a régi filmeket, sokkal inkább újraértelmezésről beszélhetünk"- mondta Ron Clement rendező.

Néhány évvel ezelőtt a Disney kézzel rajzolt, emblematikus mesefigurái átadták a terepet az új, számítógépes technológiával készített társaiknak. 

Mikor 2006-ban John Lasseter és Edmund Catmull álltak a Walt Disney Rajzfilm Stúdió élére felismerték, hogy a Disney hagyományos kézzel rajzolt filmjei nem mentek ki a divatból, sem mint művészeti forma, sem mint szórakoztató eszköz. Noha Lasseter hírnevét elsősorban a számítógépes animáció területén való úttörő tevékenységének köszönheti, szerencsére figyelmét nem csak erre a műfajra irányította. Lasseter maga is a klasszikus Disney figurákkal töltötte gyerekkorát, és rajzfilmes pályáját is a Disney sajátos, évtizedeken át kidolgozott mesefiguráival kezdte.

„Új Disney figurákat akartunk életre hívni. Az hogy milyen technikával alkossuk meg őket másodlagos volt, egy szempontot tartottunk csak szem előtt, hogy a kiválasztott karakterekhez maximálisan illjen a technológia."

 „Új ötleteket vártak tőlünk kézzel rajzolt Disney figurákra" -emlékszik vissza John Musker rendező. „Mindannyiunkat megihletett a Grimm testvérek Békakirály című nagy klasszikusa."

Peter Del Vecho, Producer

Peter Del Vecho producer legnagyobb örömére részese lehetett egy nagyszerű művészeti forma újraélesztésének. „Van abban valami csodálatos, hogy az ember nézi miközben az animátorok papírral és ceruzával életre hívnak figurákat, amelyeket aztán a vásznon lát viszont. A vásznon már nem különülnek el az egyéni ceruzavonások, a karakterek valódi életre kelnek, és összeáll egy nagy egésszé a produkció. Ezeket a kedves, egyedi szereplőket az ember hazaviszi magával a moziból, a részévé válnak."

A Disney zenei hagyatékához szintén vissza akartak nyúlni a készítők, ám teljesen újraértelmezve azt.  Clement és Musker a film műfaját musicalként határozta meg, de ezúttal nem a szokványos Broadway-féle musicalben gondolkoztak az alkotók, amelyet a Disney talált ki 1937-ben aztán megújított a 80-as években. A mesefilm zenéje a hagyományos amerikai zenei irányzatokat ötvözi, a népzenét, a bluest, a gosspelt és a jazzt.