Néhány dolog a Cowboyok és űrlényekről

részletek a Scott Mitchell Rosenberg képregénye alapján készült filmről.

Új-Mexikói Terület, 1875. Egy emlékezetét vesztett idegen (Daniel Craig) toppan be az Absolution nevű düledező vadnyugati városkába. Múltjára csak egy különös karperec utal, amely körbefogja a csuklóját. Kénytelen konstatálni, hogy Absolutionben nem szeretik a jövevényeket, és a lakosok meg sem moccanhatnak a vaskezű Dolarhyde ezredes (Harrison Ford) parancsa nélkül. A város rettegésben él.

Absolution azonban csak akkor tudja meg, mi az igazi rettegés, amikor szörnyek törnek rá az égből. A földönkívüliek iszonyatos sebességgel süvítve, vakító fények kíséretében zúdulnak alá, hogy magukkal ragadják az embereket, és attól a naptól új időszámítás kezdődik a városban.

A lakosoknak a gyűlölt jövevény az egyetlen reménye. Amint a szikár martalóc emlékezete lassan kezd visszatérni, kiderül, olyan titok birtokában van, amely segítheti a várost az űrlények elleni harcban. A különös utazó, Ella (Olivia Wilde) támogatásával a korábbi ellenfelekből – városi lakosok, Dolarhyde és emberei, törvényen kívüliek és csirikahua apacsok – csapatot verbuvál, hogy megküzdjenek a túlélésért.

Kezedben a sorsod

A Cowboyok és űrlények ötlete annyira rendkívüli volt, hogy a filmjogok még azelőtt elkeltek, hogy Scot Mitchell Rosenberg (a Platinum Studios főnöke) képregénye megjelent volna. A sztori még Steven Spielberg executive producert is meglepte: „Nem győztem csodálkozni, hogyhogy eddig még senkinek nem jutott eszébe.”

Ron Howard Oscar®-díjas producer már a címlapba azonnal beleszeretett: „Minden oda volt téve, ami egy jó filmhez kell: a klasszikus vadnyugat hősei meg a gonosz űrlények. Azt találtam a legklasszabbnak, hogy a karakterek, akik pár napja még legszívesebben egymást lőtték volna halomra, hirtelen kénytelenek összefogni a túlélés érdekében.”

Rosenberg képregényében vérfagylaló földönkívüli invázió színhelye lesz egy polgárháború utáni vadnyugati városka. A műfajban megszokott cowboyok, törvényen kívüliek és szalonbeli verekedések hirtelen új megvilágításba kerülnek, amint űrhajók tűnnek fel, hogy elfoglalják a bolygót. Egy évtizeddel a polgárháború után villámgyorsan terjednek a modern technológia vívmányai – a villanykörtétől a távírón át a transzkontinentális vasútig –, ahogyan a fiatal ország ismeretlen területeinek meghódítása is gőzerővel folyik. Akkoriban az Új-Mexikói Terület marhapásztorai gyakran futottak bele csirikahua apacsokba, és a találkozás ritkán volt barátságos. Amikor azonban ezek a klasszikus ellenfelek rájönnek, hogy közös ellenség bukkant fel, már nem az lesz a legnagyobb gondjuk, hogyan vágják el egymás torkát.

Rosenberg 14 éve robbant be a köztudatba képregényével, és azóta sokaknak okozott álmatlan éjszakát a kérdés, hogyan lehetne összeházasítani a westernt az űrinváziós sci-fivel. A Vasember (Iron Man) forgatókönyvírói, Mark Fergus és Hawk Ostby, valamint Steve Oedeker (A minden6ó – Bruce Almighty) összerakták a forgatókönyv alapjául szolgáló sztorit. Fergus és Ostby egyébként a forgatókönyv megírásában is részt vettek.

„Amint kész lett a Vasember, szabad kezet kaptunk a Cowboyok és űrlények világának megálmodását illetően – emlékszik vissza Ostby. – Volt egy teljes képregényünk, amit imádtunk, mégis inkább a kötet címlapja ihletett meg bennünket: egy cowboy lóháton menekül egy óriási ereszkedő űrhajó elől. Elképzeltük John Ford Az üldözők című western-klasszikusának epikai sodrását, amit Spielberg Harmadik típusú találkozások című remekművének mágiája itat át. Minden szereplő jól ismert vadnyugati archetípust idéz fel, ugyanakkor saját jogán is gazdag, rendkívüli karakter.”

A projekt 2008-ig parkoló pályán volt, ekkor azonban beindultak a hajtóművek. Spielberg, aki már korábban csatlakozott a vállalkozáshoz Ron Howarddal és Brian Grazerrel, a fedélzetre invitálta Alex Kurtzman és Roberto Orci forgatókönyvíró/producereket, hogy készenléti állapotba hozzák a produkciót. Ők ketten Damon Lindeloffal átdolgozták a forgatókönyvet, amely így már Spielberg és Rosenberg elképzeléseinek is megfelelt.

Kurtzman és Orci már bebizonyították, hogy értenek a nagyszabású történetek formába öntéséhez, hiszen ők jegyzik az első két Transformers-filmet, a Mission: Impossibe III-at, és az ő nevükhöz fűződik a Star Trek-saga feltámasztása is. Ugyanez vonatkozik Lindelofra, aki a Lost – Eltűntek című sorozattal tette le a garast, nem mellesleg ő volt az új Star Trek producere.

Az Oscar®-díjas Grazer producer örömmel konstatálta, minden összeállt ahhoz, hogy elinduljon a produkció. „Ronnal már korábban is beszélgettünk arról, hogy a maja kultúrában több utalás is van a földönkívüliek látogatására. Aztán a homlokunkra csaptunk: mi lenne, ha mindez a vadnyugaton történne? Elolvastuk Scott sztoriját, és eldöntöttük, hogy nem paródiát csinálunk, hanem komolyan górcső alá vesszük, mi történik, ha két ennyire különböző civilizáció konfrontálódik.”

„A cím hallatán rögtön beugrott egy csomó film, amiket imádtunk gyerekként – mondja Orci. – Különböző sci-fik jutottak eszünkbe, olyan fantasztikus filmek, amelyek rendkívül mély érzelmi húrokat pengettek, mint például az E.T., vagy extrém módon az akcióra helyezték a hangsúlyt, mint A bolygó neve: a halál. Ami a cowboyos részét illeti, természetesen adta magát Clint Eastwood Nincs bocsánata, amelynek hősei a múlt bűneinek árnyai elől menekülnek, és próbálják megúszni, hogy újabb szörnyűségeket kövessenek el.”

„Manapság a stúdiók folyamatosan nagy sztorikat keresnek, és nincs túl sok belőlük, a miénk pedig az – veszi át a szót Kurtzman. – Nem azért, mert mellbevágó a címe, hanem mert ilyen műfaji elegy még nem fordult elő. Cowboyok még soha nem lövöldöztek földönkívüliekre!”

A kreatív csapat hamar rájött, a film csak akkor működik, ha sikerül fenntartani a kényes egyensúlyt a két műfaj, a western és a sci-fi között. Orci nem titkolja, nagyjából ekkor kezdett el derengeni, miért vajúdott olyan sokáig a projekt. „Nagy volt a lelkesedés, de amikor konkrétan nekiláttunk az írásnak, kiderült, nem is olyan egyszerű a dolog. A két műfajnak természetes módon össze kellett nőnie a történetben, hogy eredetinek hasson, ilyesmire pedig még nem volt példa.”

2009. júliusában Kurtzman és Orci – ahogyan sok sikeres filmes számára kötelező – elzarándokoltak San Diegóba az éves Comic-Conra. (Amerika legnagyobb popkulturális eseménye – a 150 ezer látogatót tekintve a világon a negyedik a műfajban. Az 1970-ben eredetileg a képregény rajongók kongresszusaként indult négynapos eseménysorozat alaposan túlnőtt régi keretein, ma már a horrorfanok, a számítógépes játékok szerelmesei és általában a gyűjthető dolgok megszállottjai is itt adnak randevút egymásnak. Idén a South Park huszadik szériáját is nagy elánnal ünnepelték. Amióta Hollywood képregény-adaptációkat készít, kihagyhatatlan rendezvény a filmkészítők és a sztárok számára. – a ford.) Az első Vasember-film frenetikus sikerének köszönhetően éppen Jon Favreau rendező volt az összesereglett rajongók új kedvence. A rendezvénysorozat egyik partiján a három filmes összefutott.

„Már hallottam a projektről a Vasember készítése közben – meséli Favreau. – Amikor Alex és Bob megkínáltak a rendezéssel, igent mondtam, mert a forgatókönyv egyszerűen letehetetlen volt.” Favreau megtalálta a tökéletes hangvételt a film számára: mindkét műfajt komolyan vette, és úgy akarta elmesélni a történetet, hogy ugyanolyan reális legyen Absolution lakói, mint a nézők számára.

Spielberg meg akarta mutatni a filmes csapatnak, ő hogyan képzeli el a produkciót, ezért levetítette nekik John Ford Az üldözők (The Searchers) című klasszikusának felújított kópiáját. Favreau-nak feltett szándéka volt, hogy átveszi azokat az elemeket, amelyek a régi westerneket sikeressé tették. „Spielberg nagyon erős vizuális stílusán nőttem fel – mondja a rendező. – Az már csak hab volt a tortán, hogy találkoztam a mesterrel, és western szemináriumon vehettem részt!”

Amikor Bond találkozik Han Solóval:

a szereplőválogatás

Daniel Craiget elsőre talán nem tudnánk amerikai cowboyként elképzelni, ám Favreau-nak, aki a Vasemberben szuperhőst faragott Robert Downey Jr-ból, különleges érzéke van a szereplőválogatáshoz. Meglátott valamit a brit színészben, ami alkalmassá tette arra, hogy eljátssza Jake Lonergant, a magányos, amnéziás idegent, aki éppen jókor toppan be Absolutionbe ahhoz, hogy megmentse a teljes pusztulástól.

„Ugyanolyan nyersen férfias és jóképű, mint Steve McQueen – magyarázza Favreau. – Viharverten is vonzó ábrázatának köszönhetően nincs szüksége sok szövegre, hogy kifejezze érzéseit. Nekünk pont ez kellett, mert a western akcióra, nem párbeszédekre épül. A filmjeimhez általában rengeteg szöveget írok, de most az akciónak kellett beszélnie, legyen szó lövöldözésről vagy verekedésről. Ez mind szorosan hozzátartozik Jake személyiségéhez, Daniel pedig tökéletesen hozta a karakter e tulajdonságát. A cselekedeteivel beszél. Láthatjuk, ahogy beindul, és nekilát, hogy rendet csináljon.”

Craig már csak azért is ideális választás volt, mert régi rajongója a Butch Cassidy és a Sundance Kölyöknek (Butch Cassidy and the Sundance Kid), akárcsak A nyolcadik utas: a halálnak (Alien) és a Szárnyas fejvadásznak (Blade Runner), és egyáltalán nem esett nehezére elképzelni, hogy e filmek műfajait egyesíteni lehet. „Karakteremet nagyrészt Clint Eastwood hallgatására építettem – árulja el a színész. – Annyi westernt megnéztem, amennyit csak tudtam. Komolyan felkészültem John Wayne-ből, de a kedvenceim a hetvenes évek vadnyugati filmjei, mint a Kis Nagy Ember (Little Big Man), illetve az úgynevezett mocskos westernek, amelyekben a valóság nagyobb szerepet kap.”

Ami karakterét illeti, Craignek sokkal könnyebb volt Jake Lonergan bőrébe bújni, mint más szerepek esetében. „A cowboy adja magát. A sivatagban vagyunk, hasított bőr hopilet van rajtam. Pisztoly lóg a derekamról, csizma meg kalap, nyeregben ülök. Különösen élveztem, hogy egész nap lovagolhatok, és még fizetnek is érte!”

S hogy életszerű-e az alapötlet? Craig szerint a tizenkilencedik századi telepesek és az indiánok elég kemény legények voltak ahhoz, hogy elbánjanak a földönkívüliekkel. „A túlélési ösztön mindenkiből kihozza a legjobbat. Ha a határvidék telepesei meg az indiánok kibírták mindazt, amit a természet a nyakukba zúdított, pár ufó már igazán meg sem kottyan nekik.”

Harrison Ford az utolsók között csatlakozott a stábhoz. Ő játssza Woodrow Dolarhyde marhabárót, aki Absolution egyetlen jótevője: neki köszönhető, hogy a város még nem jutott anyagi végromlásba. A polgárháború ezredeseként megjárta az antietami csatát (az amerikai történelem legvéresebb egynapos ütközete, 23 ezren estek el; döntetlenre végződött, de Lincoln elnök politikailag az északiak hasznára tudta fordítani – a ford.), megkeseredett, brutális zsarnok lett belőle, aki különösen mély gyűlöletet táplál Jake Lonergan iránt, mert azt hiszi, hogy ellopta az aranyát. „Ha nem lennének a földönkívüliek, ő lenne a film főgonosza” – magyarázza Orci.

Bár Spielberg és Ford régi szakmai barátságot ápol, nem volt önmagától adódó ötlet, hogy az színész, aki elválaszthatatlan Indiana Jones és Han Solo alakjától, csatlakozzon a projekthez. „Az én nemzedékem számára olyan ikon ő, mint apáinknak John Wayne – magyarázza Favreau, hogyan jutottak el mégis Fordhoz. – Amikor a néző beül a moziba, hozza magával az összes korábban látott film emlékét, és egy színészt nem lehet elválasztani a szerepeitől. Harrisont először Bob Falfaként láttam az American Graffitiben, aztán persze jött a Csillagok háborúja meg Az elveszett frigyláda fosztogatói. Harrison mindig jó fej, de van neki brahis vonása is. Elbűvölő, ugyanakkor kiszámíthatatlan. Veszély lengi körül, és úgy gondoltuk, emiatt passzol a filmünkbe.”

Bár Fordnak tetszett a projekt, szkeptikus is volt vele kapcsolatban. „Akkor sikerült meggyőzni, amikor megmutattam az első látványterveket, és elmagyaráztam, hogy az egészet komolyan vesszük – folytatja Favreau. – Keresztezzük ezt a két klasszikus műfajt, és valami egészen újat hozunk létre belőlük.”

Ford nem tagadja, kezdetben csak a történet cowboyos része nyerte meg a tetszését. „Érdekesnek találtam, hogy ezek a vadnyugati emberek még nem hallottak az űrutazásról, és azzal sem foglalkoznak, hogy bolygók keringenek az űrben. Amikor jön az idegenek inváziója, nincs meg a kontextus, amelyben értelmezni tudnák. Az egyetlen felfogható magyarázatot a városi prédikátor adja nekik: a földönkívüliek démonok, és ez így is marad a történet végéig.”

Ford nagy történelemrajongóként különös gonddal építette fel karakterét. „A western törvénye az, hogy mindenkinek a maga kezében a sorsa. A határvidéken az emberek csak magukra számíthattak. Az erős akarat és az erős ember élte csak túl a megpróbáltatásokat. Dolarhyde régóta marhát tenyészt, a város leggazdagabb embere, aki megveti az indiánokat. Kemény ember, van egy fia is, ő viszont nem a legnagyobb jellem, mert apja révén előnyökhöz jutott. Ugyanakkor mulya is, a háta mögött kinevetik – apja domináns személyisége miatt vált ilyenné.”

Jake Lonergan nem az egyetlen jövevény, aki változást hoz Absolution életébe. Ella árnyékként követi Jake-et, és amikor az égből lecsap a rettenet, ő az egyetlen, aki tudja, mit jelent ez a fenyegetés. A film alkotói olyan színésznőt kerestek Ella szerepére, aki egyszerre titokzatos és kemény, hiszen egyetlen nőként helyt kell állnia cowboyok és indiánok kényszerből összefogó gyülekezetében.

Olivia Wilde a Doctor House (House M.D.) egyik főszereplőjeként már régen felkeltette a film alkotóinak figyelmét, a színésznőnek pedig az tetszett meg a forgatókönyvben, hogy Ella minden, csak nem kiszolgáltatott nebáncsvirág. „A westernekben a nők vagy telepesnék, vagy tehenészlányok, és gyakran nagyon erős karakterek, de rendszerint nem valami vagányak, s az ő történetük általában csak mellékszál – mondja a színésznő. – Ella szoros kapcsolatban áll Jake-kel, és olyan hatalma van fölötte, mint senki másnak.”

Favreau nemcsak a legfontosabb stábtagokat hozta magával az új projektbe a Vasember 2-ből, hanem egyes szereplőket is. Ilyen Sam Rockwell, aki Tony Stark kiszámíthatatlan ellenfelét, Justin Hammert játszotta a szuperhősös moziban. Rockwell most egy szalontulajdonost alakít (Doc), aki gyönyörű feleségével, Mariával a városból költözött a sivatagi porfészekbe, és nagyon nem találja a helyét. Amikor Mariát elrabolják a földönkívüliek, Doc csatlakozik az üldözők csapatához, bár azt sem tudja, hogy kell rendesen megfogni egy pisztolyt.

Rockwellt a Cowboyok és űrlények gyermekkora világába repítette vissza. „Amikor kissrác voltam, a többiekkel fogtuk a műanyag cowboyokat, a dinókat, a katonákat meg az indiánokat, az egészet összekevertük, és úgy háborúztunk. Ez a film majdnem pont ilyen!”

A film szereplői

DANIEL CRAIG (Jake Lonergan) az Old Vic színpadán ugyanolyan otthonosan mozog, mint egy szálloda ablakpárkányán James Bondként. BAFTA-jelölést és az Empire magazin díját kapta első Bond-filmjéért (Casino Royale), amely a sorozat legnagyobb bevételt elérő darabja.

Válogatott filmográfiája: A Quantum csendje (Quantum of Solace), München (Munich) Torta (Layer Cake), Lara Croft: Tomb Raider, A kárhozat útja (Road to Perdition), Sylvia, Kitartó szerelem (Enduring Love), A hírhedt (Infamous), Invázió (The Invasion), Az arany iránytű (The Golden Compass), Ellenállók (Resistance), Renaissance.

HARRISON FORD (Dolarhyde ezredes) a világ egyik legnagyobb filmsztárja. Pályafutása során 43 filmben játszott, közülük 12 hozott 100 millió dollárnál többet. Olyan produkcióknak köszönhetően, mint a Star Wars-trilógia, az Indiana Jones-kvadrológia, A szökevény (The Fugitive), Az elnök különgépe (Air Force One) és a Férfias játékok (Patriot Games), a tipikus amerikai hőssé vált a világ mozilátogatói számára.

A legjobb színésznek járó Oscar®- és Arany Glóbusz-díjra jelölték A kis szemtanú (Witness; 1985) című thrillerben nyújtott alakításáért. Szintén jelölték Arany Glóbuszra a Sabrina (Sabrina; 1995), A szökevény (1993) és a Moszkitó part (The Mosquito Coast; 1986) című filmekért.

További filmjei: American Graffiti (American Graffiti; 1973), Szárnyas fejvadász (Blade Runner; 1982), Végveszélyben (Clear and Present Danger; 1994), Az ördög maga (The Devil’s Own; 1997), Hat nap, hét éjszaka (Six Days Seven Nights; 1998), Temetetlen múlt (What Lies Beneath; 2000), Atomcsapda (K-19: The Widowmaker; 2002), Hollywoodi őrjárat (Hollywood Homicide; 2003), Tűzfal (Firewall, 2006), Crossing Over (2009), Ébredj velünk (Morning Glory, 2010).

Ford szenvedélyes pilóta, repülőgépével többször vett részt humanitárius akciókban, és akkor sem pihen a babérjain, ha helikopterével bajba jutott hegymászókat menthet.

A film készítői

JON FAVREAU karrierje az 1996-os Bárbarátok (Swingers) sikere óta töretlenül ível felfelé (a filmnek forgatókönyvírója és egyik főszereplője volt), a 2008-as Vasemberrel (Iron Man) pedig a legnevesebb rendezők közé dolgozta be magát. A film 570 millió dolláros összbevételt ért el.
Korábbi filmjei: Páros melléhatás (Couples Retreat), Zathura – Az űrfogócska (Zathura: A Space Adventure – rendező), Mi a manó? (Elf – rendező), Pofozó pénzmosók (Made – színész, rendező), Spancserek (I Love You, Man – színész), Szakíts, ha bírsz (színész), Négy karácsony (Four Christmases).

STEVEN SPIELBERG (producer) a DreamWorks Studios partnere, amelyet Jeffrey Katzenberggel és David Geffennel közösen alapított 1994 októberében. A stúdiót 2006 elején a Paramount Picturesnek adták el. Vezetésük alatt készítette a DreamWorks az Amerikai szépség (American Beauty), a Gladiátor (Gladiator) és az Egy csodálatos elme (A Beautiful Mind) című filmeket, amelyek mindegyike elnyerte a legjobb filmnek járó Oscar®-díjat.

A filmtörténelem legsikeresebb alkotásai közül több is Spielberg nevéhez fűződik, mint például a Jurassic Park (Jurassic Park) és az E.T. – A földönkívüli (E.T. The Extra-Terrestrial). Számtalan más elismerés mellett háromszor vehetett át Oscar-díjat; a legjobb rendezőnek és legjobb filmnek járót a Schindler listája (Schindler’s List) című filmért, és a legjobb rendezőnek járót a Ryan közlegény megmentése (Saving Private Ryan) című filmért.

Spielbergnek a Bíborszín (The Color Purple) című filmen végzett munkájáért ítélt először díjat az Amerikai Rendezők Szövetsége (DGA). A legjobb rendezőnek járó Oscar®-díjra jelölték a München (Munich), az E.T. – A földönkívüli (E.T. The Extra-Terrestrial), Az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark) és a Harmadik típusú találkozások (Close Encounters of the Third Kind) című filmekért. Az előbbiekért és A nap birodalma (Empire of the Sun), A cápa (Jaws), valamint az Amistad (Amistad) című filmekért a DGA is jelölte díjára. A DGA összesen tízszer jelölte, többször, mint bármely más rendezőt a filmtörténetben. 2000-ben átvehette a Szövetség életműdíját. Ezeken kívül az Amerikai Filmintézet is kitüntette életmű díjával, valamint megkapta a tekintélyes Irving G. Thalberg-díjat is.

A közelmúltban készült filmek, amelyeken dolgozott: Super 8, Transformers (Transformers), A dicsőség zászlaja (Flags of Our Fathers), Levelek Ivo Dzsimáról (Letters From Iwo Jima), Világok harca (War of the Worlds), München (Munich), Egy gésa emlékiratai (Memoirs of a Geisha), Terminál (The Terminal), Kapj el, ha tudsz! (Catch Me If You Can), A.I. – Mesterséges értelem (A.I.).

Első rendezése a Sugarlandi hajtóvadászat (The Sugarland Express) című film volt.

Más korai filmjei: Örökké (Always), Hook (Hook) és Az elveszett frigyláda fosztogatói (Raiders of the Lost Ark) folytatásai, az Indiana Jones és a Végzet Temploma (Indiana Jones and the Temple of Doom) és az Indiana Jones és az utolsó kereszteslovag (Indiana Jones and the Last Crusader).

Spielberg 1984-ben megalapította saját produkciós cégét, az Amblin Entertainmentet. Az Amblin készítette többek között a következő nagy sikerű filmeket: Szörnyecskék (Gremlins), Kincsvadászok (Goonies), Vissza a jövőbe 1, 2, 3 (Back to the Future I, II, III), Roger nyúl a pácban (Who Framed Roger Rabbit?), Egérmese (An American Tail), Őslények országa (The Land Before Time), Frédi és Béni, avagy a két kőkorszaki szaki (The Flintstones), Casper (Casper), Twister (Twister), Zorro álarca (The Mask of Zorro), Men in Black – Sötét zsaruk (Men in Black), Men in Black – Sötét zsaruk 2. (Men in Black II). Szintén az Amblin Entertainment gyártotta a Vészhelyzet (ER) című tévésorozatot.