Kritika: Ígéret földje

A zöldhasú bűvöletében.

Steve Butler (Matt Damon) és kolléganőjével, Sue Thomasonnal (Frances McDormand) egy kisvárosba kerülnek, hogy a helybélieket meggyőzzék arról, hogy nekik mennyire jó dolguk lesz, hogy engedélyezik cégüknek a földfúrást. Munkájuk nem megy olyan egyszerűen, mint amire számítottak, mert sok helybéli megnehezíti a dolgukat. Frank Yates (Hal Holbrook) arra törekszik, hogy a lakosság együtt döntsön a fúrási engedélyről. Ám rá tesz egy lapáttal, egy környezetvédelmi aktivista is, aki sokkal hatásosabb módszerekhez folyamodik.

Na, ennyit a történetről, nagyon amúgy se akartam belemenni, mert ezeregy olyan oldal van, ahol leírják, meg van előzetese a filmnek.

Tetszett a filmnek az a megközelítése, hogy próbálja lerántani a leplet a nagy cégekről, hogy mennyire becsapják az embereket, meg az, ahogy Matt Damon karaktere fűt- fát ígér és a naiv emberek és mind bedőlnek neki. Persze szerintem sokan tapasztalják, ezt az emberek a valóságban legyenek akár naivak akár nem.(aki nem inge ne vegye magára) Ettől még nem kell moziba menni és nem kell filmet csinálni belőle. Csak sajnos ez a baj is a filmmel, hogy nem volt merészebb. Elfogadom volt egy – két momentuma a filmnek, ami tényleg görbe tükröt mutat, hogy igazából, hogyan is csapják be az embereket, de ez kevés. Mikor kijöttem a moziba el is gondolkoztam, hogy nem volt ez egy rossz film, mert az utóbbi hetekbe láttam ennél rosszabbat is, de annyira jó sem volt, olyan közepes. Nálam egyszer nézős film. Igazából a történet is, csak az utolsó húsz – harminc percben válik igazán érdekessé, meg ott kapjuk meg a történet nagy csattanóját. Ami engem, meglepett, lehet, hogy másoknak egyből le fog esni, mikor megnézik a filmet, nekem nem. Lehet, hogy azért, mert nem néztem ki a film történetéből, és túl hamar ítélkeztem felette, mindenesetre kellemes meglepetés ért. Érdekességként a film forgatókönyvét John Krasinski írta, Matt Damonnal együtt. Ja és John Krasinski játssza a filmben a környezetvédő srácot, amit egész jól hozott, bár szerintem Damon jobb volt. De, ha már színészek Frances McDormand karaktere annyira felesleges a filmbe, hogy az valami hihetetlen, az még rá is tesz egy lapáttal, hogy a két zseniális forgatókönyv író annyira semmit mondó szöveget adnak a szájába, hogy ennyi erővel, egy nem is tudom, egy fa is játszhatta volna a karakterét. Jobban át kellet volna olvasni az a forgatókönyvet. Ami számomra hatalmas pozitívum, az a film zenéje. Danny Elfman annyira jó zenét komponált össze, hogy az valami hihetetlen. Na, hát ennyi lett volna, aki  szereti az üzleti témájú filmeket egy kis drámával megfűszerezve annak csak ajánlani tudom. Mindenki más meg, minimum kétszer gondolja át, hogy megakarja nézni.