Kritika: Sonic, a sündisznó (Sonic the Hedgehog)

Fuss, Sonic, fuss!

Mától a hazai mozikba is beszáguld Sonic, a sündisznó, és szerintem nincs olyan ember, aki hatalmas elvárásokkal ült volna be az élőszereplős kalandra, hiszen a stúdió – illetve a film körül mindenki – bakizott. Sonic első kinézte borzasztó volt, így a Paramount el is halasztotta a bemutatót, hogy az alkotók dolgozzanak még egy kicsit a címszereplő külsején. De vajon milyen lett a kis kék süni „ámokfutása”?

A történet faék egyszerűségű, semmi eredetiség nincs benne, és igazi családi filmes felállás kapunk: Sonic-nak el kellett menekülnie a világából, és pont a Földön kell elrejtőznie. 10 évig el is van a mi világunkban, viszont ezt a rejtőzködő életmódot már nagyon unja, hiszen nincsenek barátai. Egy este olyan mérges lesz emiatt, hogy egy hatalmas áramkimaradást okoz Amerikában, melyre a kormány is felfigyel, és a legokosabb embert állítják az ügyre: Dr. Ivo Robotnyikot (Jim Carrey). Innentől kezdve pedig beindul a hajsza.

A látvány végül is rendben volt. Nem a legjobb, de egyáltalán nem bántja az ember szemét. Sőt Sonic CGI világát még jó sokáig el tudtam volna nézni. A színészek is korrekt alakítást nyújtottak és nosztalgikus élmény volt Carrey-t újra a nagy vásznon látni, de nyilván nem ez lesz élete legnagyobb alakítása. Egyedül Sonic figurája volt számomra „érdekes”. Ugyanis kb. egy 12 éves gyerek szintjén van, állandóan beszél, folyamatosan popkulturális utalásokat tol, viszont hiába tartózkodik 10 éve a mi világunkban, mégis képes egy csomó dologra rácsodálkozni. Számomra maga a karakter nem volt túl szimpatikus, hiába próbálja a magyar hangja, Szabó Máté menteni a menthetőt, valahogy mégsem jött neki össze.

Az akciójelenetek is jól kivitelezettek, de egyiken sem lehet különösebben ámulni, mivel mindegyiket láttuk már máshol (pl. az X-Men: Az eljövendő múlt napjaiban). Ám két nagy pozitívuma van a filmnek: az egyik, hogy legalább hamar eltelik a játékidő. A másik pedig: a hangeffektek. Utóbbinál nagyon odatették magukat az illetékesek, ugyanis Robotnyik minden egyes találmányának a hangját remekül dizájnolták.

A legnagyobb baj igazából azzal van, hogy teljesen átlagos alkotás lett Sonic első mozija. Leginkább a kisebbek tudnak rajta elszórakozni, a többiek meg hát... akiknek mondjuk bejönnek a faviccek, meg a szóviccek, na azoknak még tudom ajánlani. Mindenki más szerintem gondolja végig, mire szeretné költeni a pénzét.
Ennek a filmnek sokkal jobban állt volna, ha az egész történet Sonic világában játszódik, CGI környezetben, CGI karakterekkel. Ja, és a stáblista közben nem érdemes kimenni a moziból, ugyanis bónuszjelenet is van közben.