Kritika: Hogyan rohanj a veszTEDbe

A Ted elkövetőjének legújabb filmje.

Bármennyire is szeretem a Family Guy-t, és a Tedet is egy elfogadható alkotásnak tartom, Seth MacFarlane mostani filmjére mégis azt kell, hogy mondjam: rossz.

Azért többet vártam a Family Guy megalkotójától. A film poénjainak nyolcvan százaléka a fingással és az utána való dologgal kapcsolatos. Semmi helyzetkomikum, semmi intellektuális humor, csak fingás és minden vadnyugattal kapcsolatos dolog kifigurázása. Lehet, hogy ez másnak bejön, nekem nagyon nem.

Komolyan én a film felénél azt hittem, hogy egy Adam Sandler vígjátékra ültem be, vagy még rosszabbra (mert van rosszabb). Továbbá a film poénjai valahogy nem viccesek, ez köszönhető a magyar szinkronnak is, de ezt egy kicsit később. Visszatérve a poénokra, olyan, mint ha a film csak a tíz és annál fiatalabb gyerekeket célozta volna, meg mint nézőközönséget. Ami pech, mert tizenhatos korhatár besorolást kapott a film, így egy esély sincs rá, hogy megnézzék. Bár ők lehet – sőt biztos- , hogy halálra nevették volna magukat, de én nem. Egy kezemen is meg tudom számolni hányszor nevettem fel a film cselekménye közben. Ha már cselekmény, akkor arról is szólnék néhány szót. Nos, én úgy ültem be, hogy lesz egy minimális történet, amit csak úgy a háttérben lappang a film folyamán és inkább a poénokra helyeződik majd a hangsúly, ám azt elég hamar éreztette velem a film, hogy ez biza nem így lesz. Elég kemény hangsúlyt kap a történet, aminek köszönhető a közel két órás játékidő, ami szintúgy felesleges. Egyszerűen unalmas a film. Körülbelül a film felénél teljesen elvesztettem az érdeklődésemet, és már csak azért maradtam a teremben, mert jó hűvös volt. Na, egy pár szót ejtenék a magyar szinkronról is. Ha esetleg valaki megnézte a film tévéreklámjait magyar szinkronnal, az azt gondolhatja, hogy: "Á, ez egy rossz vicc, tuti ez csak az előzetes szinkronja lesz, a filmben nem ezek a szinkronhangok lesznek." Hát, el kell hogy szomorítsak mindenkit, ez nem így van! Minden egyes szereplő valami eszméletlen rossz szinkronhangot kapott, amire még rátesz egy lapáttal a szinkronizáló színészek játékának monotonitása. Egy picit se akarták volna megerőltetni magukat, hogy jobban átjöjjön egy-egy karakter érzelme?! Úgy látszik, nem! Megértem, hogy keveset keresnek – a mai világban ki nem? – na de azért egy kis beleélést azért... Aki teheti, az eredeti nyelven nézze meg, úgy biztos jobb a film, bár annyira nem hiszem.

Seth MacFarlane-t meg nem értem, miért magára osztotta a főszerepet. Végig olyan unott fejet vágott, hogy az már nekem fájt. Semmi színészi képessége nincs. Inkább maradt volna a kamera mögött.

Kicsit rövid lett az írásom, de több szót nem is érdemel ez a film. Nem voltak nagy elvárásaim vele kapcsolatban, de azt a kicsit is, ami volt, sikerült apró miszlikre tépnie. Mindenki jól gondolja meg, hogy megakarja-e nézni! Én szóltam...