Kritika: Haverok harca (Tag)

Unalmas. De komolyan.

Ahogy a film plakátján is olvasható, a Haverok harca igaz történeten alapszik. A sztori alapja az, hogy van négy jó haver, akik gyerekkoruk óta fogócskáznak. Ugyan az élet előrehaladtával más-más városokba költöztek, távol egymástól, mégis minden év májusában egy hónapig tartó fogócskázásba kezdenek. A játéknak nincsenek győztesei, csak egyetlen egy vesztese: akit május 31-én utoljára fognak meg, az év maradék részét szégyenben kell leélnie.
Ez a történet a Wall Street Journal újságíróját is megihlette, és le is hozott belőle egy cikket. Ami még rendben is van, hiszen végül is egy tanulságos kis sztori az örökké tartó barátságról. De vajon volt-e ebben a történetben annyi lehetőség, hogy filmet kellett belőle csinálni? A végeredményt látva én azt mondom, hogy nem. 

Visszakanyarodva a cselekményhez, a film alapkonfliktusa arról szól, hogy a haveri kör egyik tagja (Jeremy Renner), akit sose tudtak megfogni a többiek, ki akar szállni a játékból. Ezért a banda, mivel még sose sikerült őt elkapni, egy gigászi fogócskázást tervez.

A film legnagyobb baja, hogy túlságosan hosszúra nyúlt, egyszerűen 100 perc túl hosszú egy ilyen vígjátéknak. Főleg úgy, hogy a poénok is elég gyengére sikeredtek. Persze ezzel nem azt akarom mondani, hogy egyáltalán nem vicces, mert néha egy-egy helyzetkomikum betalál, de az is csak nagyon ritkán. Aki alpári vagy épp elborult helyzeteket vár a filmtől, annak se ajánlanám, mert tény, hogy a filmben vannak ilyen elemek, de mind olyan izzadságszagúnak tűnt.
De hogy ne csak a negatívumokat említsem, azért a filmnek akadtak erősségei is: amikor próbált komoly lenni, ami egész jól működött. Egy-egy viccesnek szánt jelent közé elég lazán bedobtak a készítők pár komoly monológot, ami még gondolkodásra is képes ösztönözni a nézőt. És mivel számomra a film humora nem volt erős, ezért egyáltalán nem éreztem úgy, hogy ezekkel a komoly jelenetekkel a film kidobna az cselekményből, sőt pont ezek a jelenetek tartottak bent, ami egy vígjáték kategóriában induló filmtől eléggé váratlan.

A negatívumokhoz visszatérve, a film másik gyengesége a karakterek, akiknek semmi erős háttértörténetük nincs. Egy-egy jellegzetes ismérvvel felruházták őket a készítők, hogy ezek alapján majd meg tudja különböztetni a szereplőket a néző - na meg hogy néha poénforrásként is felhasználhassák ezeket a jellemvonásokat. De igazából nem nagyon lehet megkülönböztetni őket. Az R-besorolás meg senkit ne tévesszen meg, mert a végeredményen nem látszott, hogy indokolt lett volna ez a korhatár.

Összegezve: egy szokásos, sablonos nyári vígjáték, amit egyszer megnéz az ember, de másnapra már el is felejti. A legnagyobb vicc az egészben, hogy vígjáték akart lenni, pedig pont, hogy akként nem működik. Elég lett volna meghagyni újságcikk formájában. Lehet, hogy jobb kezek között többet ki lehetett volna hozni a cselekményből, de sajnos nem ez történt.